Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 1. szám - A csökkent beszámitóképességről

A CSÖKKENT BESZÁM ITÓKÉPESSÉGRŐL. '7 .tekinthetők: egészen más jelentőségű volt, mint napjainkban. Különösen nálunk, hol a birót megillető rendkivüli enyhitési jog kivétel nélkül mindegyik büntetendő cselekményre kiterjed, a korlátolt beszámitóképesség megállapításának gyakorlati hatálya ugyan az volt, mint oly törvénykönyv hatálya alatt, mely a büntetés enyhitését indokoló körülmények között kisebb vagy nagyobb részletezéssel — a kor tudományos színvonalának megfelelőleg - - az intellectus gyengeségét, a jellem fogyatkozását, a nevelés hiányát, a nagyfokú tudatlanságot és könynyelmüséget sorolta fel.* Időközben azonban a psychiatria is fejlődött és a büntetés lényege és rendeltetése iránti felfogás is változott. A modern psychopathologia a ködszerű, mert idegen alkatszerük által elhomályosított fogalom magvát kihámozván, külön typus gyanánt felállította az u. n. nem teljes értékűek — a tökéletlenek — csoportját, melynek képviselőivel oly sürün találkozunk majd a tébolydákban majd a fegyházban, hol tanulságos példákat szolgáltatnak arra nézve, hogy egyik helyre sem valók. Jelenleg már nem foglalkozunk a priori a beszámítás határain belül észlelhető, jobbára egyéni természetű árnyalatokkal, és nem tárgyaljuk más elnevezés alatt a bűnösség fokára befolyással biró enyhítő és súlyosító körülményeket: hanem arra a kérdésre iparkodunk megfelelni, hogy a modern psychopathologia által megkülönböztetett aj osztály igényel-e és milyen tekintetbebetelt a büntető törvényhozó részéről? Minden fogalom tüzetes körülhatárolása feltételezi első sorban a hozzá tartozó jelenségek általános jellemzését, azután * így pl. az 1852. évi május 27-iki osztrák büntetőtörvénykönyv 46. §. ; «MiIderungsumstánde, welche auf die Person des Tháters Beziehung habén, sind: a) wenn der Tháter in einem Altér unter 20 Jahren, wenn er schwach von Verstand, oder seine Erziehung sehr vernachlássigt worden ist.» Hasonló értelemben az 1885. évi cros^ törvény IJ4. §-a a bénitást csökkentő és ennélfogva a büntetést enyhítő körülmények között a tettes könnyelműségét, értelmi gyöngeségét, ostobaságát és mások által felhasznált rendkivüli tudatlanságát emliti. — A német particularis törvényhozások idevágó rendelkezéseit szó szerint idézi dr. Alfréd Gottschalk, Materialien zur Lehre von der verminderten Zurechnungsfahigkejt }I2. s köv. 1. Jogállam. VI. évf. I. f. ,