Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - A birtokjog fogalma

290 Dl SCHWARZ GUSZTÁV Szerintem a birtokjog intézménye mindkét gondolatot szolgálja. Rendezett állami élet mellett a legtöbb dolog annak birtoklásában van, a kit jog szerint megilletnek; és rendezett állami élet csak ott képzelhető, a hol az önkény és az önhatalom hallgat. A midőn tehát a jog mindenkit eltilt attól, hogy a tényleges birtokállapotot önhatalmúlag meg ne változtassa: ezzel egyszerre szolgálja a békét és a birtokosnak azt a valószinü jogát (tulajdon joga, jóhiszemű szerzés joga, zálogjog, stb.) is, melynek alapján ő birtokba helyezkedett. Ha meg akarunk győződni e védelem jogpolitikai szükségességéről, képzeljük el, hogy valamely jogrend eltörölne minden birtokvédelmet: önhatalom és jogbizonytalanság lenne a következménye. Szinte könnyebben képzelhető oly társadalmi rend, mely csak a birtokvédelemre (tulajdonvédelem nélkül), mint olyan, mely csak a tulajdon védelemre (birtokvédelem nélkül) volna alapítva: a békét és vele együtt a legtöbb esetben a tulajdonos jogát is a birtokvédelem jobban biztositja, mint a tulajdon, mert előfeltételei világosabbak és könnyebben bizonyíthatók. Mi lenne a létező rendből, ha mindenki csak azt tarthatná meg biztosan, a miről bizonyítani tudja, kitől, mikor és hogyan szerezte meg? A legtöbb ingóságunkról ezt bizonyítani nem tudjuk; az ingó vagyon legnagyobb része tehát szabad préda volna: ily jogrend nem képzelhető. De ha e két szempontban látjuk is a birtokvédelemnek alapgondolatát: ebből egymagából a római birtoktan minden szabályát lefejteni nem lehet. Részletes kiépítésére más etikai, gazdasági, jogtechnikai tekintetek is működnek közre, melyeknél fogva részben máskép alakul a római birtokvédelem, mint ama két szempontból várhatnók. Jelesül: a) A béke fenntartása szempontjából ugyanis azt várná az ember, hogy minden tényleges birtokállapot és csakis a tényleges birtokállapot védessék — pedig látni fogjuk, hogy a tényleges birtokolás néha nem védetik — és viszont védetik az ember akkor is, ha nincs birtokban. A tényleges állapot nem védetik: etikai okból: res