Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)
1907 / 4. szám - A birtokjog fogalma
A BIRTOKJOG FOGALMA. religiosas, a családapának nincs birtokvédelme gyermeke tekintetében, mert a vallási kegyelet és a családi szeretet tárgyait nem engedjük a vagyoni érdek mértékével mérni; gazdasági okból: a bérlőnek nincs birtokvédelme a bérbeadó ellenében, mert a római gazdasági életben a bérlők oly néposztályból kerültek ki, melynek a bérbeadókkal szemben való elhatalmasodását nem szívesen látták ; jogtechnikai okból: az erőszakos foglalót nem védték a megfosztott előbbi birtokos ellenében, mert különben mindenki erőszakos birtokfoglalás által a kényelmesebb alperesi helyzetet biztosíthatta volna magának a perben, jelesül kijátszhatta volna a perjog azon alapvető szabályát, hogy actore non probante reus absolvitur. Másfelől oly személy is védetik, a ki tényleges birtokban nincsen: ezen alapszik az interdicta recuperandae possessionis egész intézménye. b) A birtok által valószinüsitett alapul fekvő jog (ius possidendi) védelme szempontjából azt várná az ember, hogy a birtokvédelem megadassék, bármily természetű legyen is a iusta causa tenendi és hogy másfelől a birtokvédelem megtagadtassék, mihelyt világos, hogy a látszat daczára ily iusta causa tenendi fenn nem forog. Pedig ez a két közvélemény sem vitetik feltétlenül keresztül. A bérlőnek iusta causa tenendi-je van, mégsem védetik; a tolvaj, a rabió, bár ily iusta causa tenendi fenn nem forog, mégis védetik; a birtokperben alperesnek bármily liquid kifogása, hogy a ius possidendi a felperest nem illeti, vagy hogy az alperest illeti, tekintetbe nem vétetik. A birtokvédelem alapgondolatától idegen, sőt néha vele ellentétes tekintetek is folytak be a római birtokjog részleteinek kiépitésére. Oly egységes alapgondolatot keresni, a melyből a jogintézmény kiépitésének minden részlete ki volna magyarázható, a birtokjog terén ép oly meddő fáradozás, mint bármely más jogintézmény terén. A jog itt is, mint minden más téren, nem egy egyetlen elv logikai következménye, hanem számos egymástól eltérő tekintetnek compromissuma. 19*
