Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 4. szám - Ügyészség és politika [2.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. 2Ó<5 elrendelését s a vádemelést; továbbá a vádképviselet megtagadását s a vádelejtést. Kétségtelen dolog, hogy a vádemelés elmulasztása is bajt foglal magában, ha bűncselekmény forog fenn, mert ez a mulasztás ellentétbe hozza a büntető hatalmat azzal a törvénybeiktatott erkölcsi felfogással (legalitás), mely megköveteli, hogy minden bűncselekmény megtoroltassék. Miután a vádjogot az állam érdekében az ügyészi kar gyakorolja, az ügyészség esetleges mulasztásainak s a miniszteri utasitás ellenszeréül hoztuk be több Külföldi törvény mintájára a pótmagánvádat; a vádjog érvényesülése végett van gyakorlatban a népvádjog Angliában; és a miniszteri utasitás révén a pártpolitika befolyása alatt álló állami vádjognak ellensúlyozására ajánlja kitűnő processzualistánk Balogh Jenő is az önkormányzati testületek által választandó társadalmi vádhatóságnak subsidiarius vádjogát.* Ez azt bizonyítja, hogy a pótmagánvád intézménye, a mit tiz év előtt iktattunk törvénybe, már nem kielégitő. Bizonyos dolog, hogy a pótmagánvád, mely csak annak ad vádjogot, a ki valamely egyéni jogaiban van megtámadva, épen nem nyújt biztosítékot a politikai érdekeket szolgáló miniszter utasítása alatt álló ügyészi váddal szemben, mert sok esetben épen az egyéni jogok sérelmének hiánya miatt nincs pótmagánvádnak helye; ilyenkor az ügyész a vád ura. Ha megfontoljuk, hogy bizonyos bűncselekmények, melyek az államot, társadalmat, vagy annak valamely intézményét támadják meg, elég gyakran fordulnak elő, előttünk áll az a veszély, mely egy erőszakos kormánynál, az állami vádmonopoliumból származhatik. Az állami vádat ellenőrző vádjog (pótmagánvád) nem óv meg az oly kormány visszaéléseitől, mely politikai vagy hatalmi érdekekből irányítaná a közvádlói kart. Főkép akkor, ha oly szomorú korszak következnék be, midőn az országgyűlés foly* Balogh: Magyar Bűnvádi Eljárási Jog 294. lap.