Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Három uj olasz igazságügyi törvényjavaslat

KÜLFÖLDI JOGÉLET. -vezethez hasonlít, különösen érdekes a semmitőszéknek uj szervezete. E szerint a «corte di cassazione» egységes bíróság. Székhelye Róma. Itt azonban a bíróságnak csak három osztálya székel és pedig két büntető és egy polgári osztály. A többi négy polgári osztály Firenzében, Napoliban. Palermóban és Torinóban működik (42. §.). A harmadik czim az ügyészség szervezetéről és működésének általános jellemzéséről szól. Az 50. §. szerint a bíróságok és az ügyészség tagjai egy rangsorba foglalvák és ugyanez a §. egymás mellé állítva felsorolja az ugyanegy fokozatba tartozó bírósági és ügyészségi tagokat, kezdve a a törvényszéki bíráktól, illetőleg helyettes kir. ügyészektől egészen a semmitőszék első elnökéig, illetőleg a bíróság főügyészéig. A negyedik czim a bíróságok függetlenségének biztosítékairól és az -összeférhetetlenségről szól. Az 54. §. értelmében három évi gyakorlat után minden bírósági és ügyészségi tag állása az elmozdithatatlanság jellegét nyeri. Ennek hatálya pedig az, hogy az illető rangjától, fizetésétől meg nem fosztható, fel nem függeszthető, akarata nélkül nyugalomba, várakozási vagy rendelkezési állapotba nem helyezhető, beleegyezése nélkül át nem helyezhető — egyedül csak a törvényben előirt esetekben és az ott meghatározott szabályok szerint (51. §.). Ugyané czim II. fejezete a legfelsőbb bírósági tanács szervezetét és hatáskörét szabályozza. Ez a tanács az igazságügyminiszter mellett a felső bíróságok tagjaiból alakul (64. §.) és mintegy legfelső fórumát alkotja a bíróságoknál alakított fegyelmi tanácsoknak. E tanácsoknak nagy befolyásuk van az egyesek minősítésére és előléptetésére is. Az ötödik czim a fegyelmi jogi szabályokat tartalmazza. II. A második törvényjavaslat a bíróságok hatáskörére és némely a polgári eljárásra vonatkozó módosítást tartalmaz (Riordinamento delle giurisdizioni). A javaslat 63 §-ból áll. Az I. fejezet a békebirákról (conciliaiori) szól. Ezek elé tartoznak az 50 lirán aluli ügyek. A felek személyesen tartoznak megjelenni és a biró csak kivételesen engedheti meg a képviseletet (1. és 2. §.). Az egyes birák (pretori) hatáskörét szabályozó II. fej. értelmében ide tartoznak a 3000 lirát meg nem haladó polgári és kereskedelmi perek (ó. §.). 100 lirán aluli perekben a birák végérvényesen határoznak (3. §.). A III — IV. fejezetek a pretorok előtt folyó, nagyobbára a végrehajtásra vonatkozó eljárást módosító egyes rendelkezéseket tartalmaznak. A VII. fej. hatályon kívül helyezi a polgári perrendtartás 346. és 347. §-ait; az ügyészségnek működését a polgári perekben kizárólag azokra az esetekre szorítja, a melyekben ügyfélként szerepel (per via di azione) és azt határozottan kizárja a perenkivüli ügyekben. A VIII. fej. a polgári perrendtartásnak perorvoslati részére vonatkozólag tartalmaz kiegészítő rendelkezéseket. III. A harmadik javaslat a szegények ingyenes védelmét szabályozza