Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Három uj olasz igazságügyi törvényjavaslat

238 KÜLFÖLDI JOGÉLET. KÜLFÖLDI JOGÉLET. )C Három uj olass igazságügyi törvényjavaslat. Az olasz igazságügyi kormány 1906. évi november 27-én három törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Mind a három javaslat méltán érdekelheti a mi jogászköreinket annál is inkább, mert olyan kérdésekre vonatkoznak, a melyeknek rendezése nálunk is már a közel jövőben várható. Sajnos, hogy a hely szűke miatt nem terjeszkedhetem ki e javaslatoknak bővebb ismertetésére és meg kell elégednem azok tartalmának nagy vonásokban való vázolásával. I. A három javaslat között a legérdekesebb a birói szervezet módosításáról szóló (modificazioni aH'ordinamento gindiziario). Ez a javaslat 97 §-ból áll és öt czimre oszlik. Az első czim I. fejezete felsorolja a bírósági szerveket. Az 1 §. szerint a polgári és büntető igazságszolgáltatást gyakorolják: a békebirák, az egyes birák, a törvényszékek, a felebbviteli bíróságok, az esküdtszékek és a semmitőszék. A II. fejezet a bírósági személyzet előkészítő szolgálatáról, képesítéséről szól. Ez a szabályozás teljesen német mintára vall. A jogot végzett, legalább 21, legfeljebb 30 éves, és legalább 1 évet ügyvédnél, valamely bíróságnál stb. eltöltött jelölt jelenthezhetik az első vizsgára, a mely Rómában felsőbirákból, ügyvédekből és jogtanárokból álló bizottság előtt tehető le. A vizsga szóbeli és Írásbeli. A szóbelinek tárgyai: a római jog, polgári jog és eljárás, büntetőjog és eljárás, kereskedelmi jog, nemzetközi magánjog. Az írásbeli tárgyai: alkotmányjog, közigazgatási jog, egyházjog és jogtörténet (4., 5. §§.). A vizsga sikeres letétele után a jelöltet a német Referendar-nak megfelelő állásba (uditore) nevezik ki, a ki e minőségében valamely bíróságnál, ügyészségnél vagy az ingyenvédelem hatóságainál működik. Két évi szolgálat után leteheti az 1890 június 8-i törvényben szabályozott gyakorlati államvizsgát. Ez a vizsga négy éven belül feltétlenül leteendő. (10. §.) E vizsga letétele után a jelölt a német Assessor-nak megfelelő állásba faggiunto gindiziario) jut, a melyből azután a minősítés és rangsor szerint neveztetik ki biróvá. A második czim a bíróságok szervezetét és functióit tárgyazza. így az I. fej. a békebirákról, a II. fej. az egyes birákról, a III. fej. a polgári és büntető törvényszékekről, a IV. fej. a felebbviteli bíróságokról, az V. fej. pedig a semmitőszékről szól. E bíróságok elhelyezése és száma a törvényjavaslathoz csatolt táblázatban van feltüntetve. A bírósági szervezetben, a mely nagyban és egészben a franczia szer-