Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - A jogi személy magyarázata [könyvismertetés]

2? 2 IRODALOM. személy» esetében sem az, a kihez a vagyoni jog, a vagyoni kötelezettség vagy maga a vagyon fűződik ; ő valójában nem activ «alanyai) a jog-: nak és vagyonnak, hanem a jogban nyújtott gondozásnak passiv tárgya, még pedig csak egyik lehető tárgya. Az emberek társadalma — az állam — adja ugyan meg az egyes jogot, kényszeriti ki az egyes kötelezettséget, tartja össze az egyes vagyont: de ezt mindig egy bizonyos, értelmes c\élra teszi, a melyet erre szükségesnek, de elegendőnek is lát, — emberre, mint jogosított vagy kötelezett ((jogalanyra)) mindebben nincs szükség. Ha pedig ez igy van, akkor mindegy, hogy a czél, melyre az egyes jog vagy azok összesége: a vagyon szolgál, ember, állat vagy eszme propagálása, fenntartása, elöbbrevitele ; lényege a jogrend által elismert czél. A mennyiben már most az államilag elismert czélok megvalósítása végett nem vagyoni jogok is, avagy csak ilyenek szükségesek : annyiban a jogrend e czéloknak ily nem vagyoni jogokat is rendelkezésére bocsát. Ezért fogalmilag el nem dönthető kérdés, hogy az u. n. jogi személyek jogképessége meddig terjedhet. így a becsületjogot nekik a legtöbb jogrendszer megadja ; s a mikor a Btk. 176. §-a a királysértést külön delictummá teszi: a királyi becsület jogát, mint államczélt, külön választja a királyt mint embert megillető becsületjogtó!. Már nem vagyoni kötelessége ép ugy, mint vagyoni kötelessége is, csak embernek lehet, mert a jogparancs csak emberhez szólhat; e kötelesség sanctiója azonban ismét a vagyont is terhelheti. E sanctio vagy büntetés, vagy a sértettnek kijáró elégtétel, vagy "végül prgeventio : mindegyik a vagyonra is visszanyúlhat. Bármiként állanak is azonban e kérdések : a magán- és közjog összes területén jog és jogalany az u. n. physikai és jogi személy esetében ugyanaz.* Hogy valamely eszmének, mi a tudományos értéke, azt nem annak az eszmének uj vagy nem uj volta, hanem annak az alkalmazása és keresztülvitele szabja meg. A követelések átszállhatóságának a gondolata még a római jogban gyökerezett; mégis jelentőségét a gondolat értékesítésének az a módja adta, mely a germán jogfejlődés érdeme, s melyen ma az egész kapitalisztikus termelés és értékforgalom nyugszik. A zálogjognak mint értékjognak a felfogása visszanyúlik a mult század közepéig; mégis megszületését várja még a tudomány annak a műnek, a mely ezt a gondolatot kiaknázza, noha az — túlnyomó részben öntudatlan ösztönszerüséggel — a német polgári törvénykönyvbe is belecodifikálódott. Szerzőnk ideáját a jogi írók tekintélyes száma kerülgette, sejtette, érintette ; öntudatra ébredése, fogható formába öntése, felhasználása a jogi kérdések eldöntése czéijára — kizárólag szerzőnk sajátja. O maga is részletesen foglalkozik elődeivel könyvében. Hármat közülök, a kiket nem emlit, hadd nevezzek * A mü egyéb eredményeinek összefoglaló átnezete szempontjából utalnom kell magának a munkának utolsó fejezetére (122 —125. 11.), mely ezt az áttekintést velős rövidséggel tartalmazza.