Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az alkotmányi biztositékról [könyvismertetés] 2. r.

IRODALOM. 22t) kezesi pályázat nem tartotta is be, merthogy a dijkitüzö a beérkezett pályázati tervet a legjobbnak fogadta el és azt használatba vette. Sajnálandó, hogy a felebbezési bíróság ezen ritka tényállásu perben az alsó bíróságnak öntudatosan a tudományos jogelvekre, az ujabb külföldi törvényhozásra és a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének előmunkálataira alapított érvelését teljesen figyelmen kivül hagyta és az alsóbiróság elvileges döntése helyébe egy esetleges határozatot tett. Jogi irodalmunk terméketlensége és az önálló tudományos gondolkodás hiánya alighanem arra vezethetők vissza, hogy a gyakorlat, szinte bevallottan, fázik mindenféle theoriaszagu kijelentésektől. A hallgatólagos szerződéskötéseknek gyakorlatunk nem kedvez túlságosan, így kimondotta a budapesti tábla,1 hogy alperes színházigazgató felhívása és megrendelése nélkül, megbirálás, zenésités vagy előadás czéljából beküldött operetté librettó szöveg megőrzéséről nem köteles az igazgató gondoskodni, nyilván, mert peres felek között szerződés létesítését fenforogni nem látta. Közvetett akaratnyilvánítást látott azonban fenforogni C, akkor, midőn felperes alperestől azt követelte, hogy őt apai örökségére nézve elégítse ki és alperes egy okiratot, melyben beismerte, hogy a szülők után maradt házra felperesnek 2000 frttal tartozik, azzal a kijelentéssel adott át: «itt van, ezt a 2000 frtot kapod osztályrész fejében, ugy sem veszett volna el». (Folytatása következik). IRODALOM. Az alkotmányi biztositékról. Poiitikai és közjogi tanulmány. Irta: dr. S^ivák Imre, Budapest, Athenaeum kiadása. 19 oldal. (Befejező közlemény). > Szerzőnk, mint érintettük, két törvényjavaslatot dolgozott ki a szervezeti kérdés kétféle megoldhatására való tekintettel. Magyarázatra alig szorul, hogy a két javaslat egyébként szinte teljesen egyezik. Az egyetlen nevezetesebb különbség az «állambiróság» és a közigazgatási bíróság «közjogi osztálya» között az ügykör tekintetében mutatkozik. Az állambiróság ügykörébe tartozik ugyanis mindenekelőtt a hatásköri összeütközések feletti bíráskodás (5. §.). Tudvalevő dolog, hogy a magyar törvényhozás 1869 óta nem talált módot a hatásköri bíróság felállítására. A legtermészetesebb gondolat immár, hogy a hatásköri bíráskodás az önkormányzati hatáskör védelmére hivatott állambiróságra ruház1 Jogt. Közi. Dt. IV. f. IV. k. 177. sz. 266. 1. Bpesti tábla 1906 máj. ?i. I. G. 104. 2 C. 1906 márcz. 22. G. 584. > Előző közleményt 1. Jogállam VI. évf. 151. I. Jogállam. VI. évf. 3. f. j ^