Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Az alkotmányi biztositékról [könyvismertetés] 2. r.

2 2Ó IRODALOM. tassék; Kmety Károly ugyané fogalmi kapcsolatnál fogva már tizenkéj évvel ezelőtt — Wla^sics Gyula törvénytervezetének részletes birálatában — javasolta az önkormányzat birói védelmének a hatásköri bíróság ügykörébe leendő utalását.* Minthogy a közigazgatási bíróság is kerülhet positiv vagy negatív hatásköri összeütközésbe más birói vagy közigazgatási hatósággal, a külön állambiróság felállításának mellőzése esetén a hatásköri bíráskodást nem lehetne a közigazgatási bíróság közjogi osztályára bizni, hanem külön hatásköri bíróságot kellene szervezni. Erre vonatkozólag Szivák fölöslegesnek ítélt a maga részéről bárminemű javaslatot: Wlassics Gyulának említett törvénytervezete csakugyan c megnyugvással vehető további tárgyalások alapjául» (7. 1. .** A közjogi biróságra utalja át szerzőnk azokat a közjogi vitákat, a melyek ma még a kir. Curia munkaterhét növelik: az országgyűlési képviselőválasztások érvénye (ó. §.) és az egyesek választójoga feletti bíráskodást (7. §.). A 8. §. (illetőleg a párhuzamos javaslat 6. §-a; formulázza a törvényhatósági önkormányzat védelmét. Altalános meghatározással. «Azon jogviták . . . melyek egyrészt a kormány vagy ennek közege s másrészt az önkormányzati testületek (törvényhatóságok) között az összkormány vagy egyes miniszter intézkedése s általános vagy különös rendelkezése, avagy a rendest meghaladó jogkörre kiküldött közege (képviselője, biztosa) eljárása folytán merülnek fel s melyek általában az önkormányzati testületeknek, ezek alkalmazottjainak vagy bármely egyes állampolgárnak közjogát sértik». A jogkeresők és jogalkalmazók tájékoztatására szolgálni hivatott egy a—h) terjedő exemplificativ felsorolás. Legérdekesebb s legfontosabb az a) pont. «Azon sérelmek, melyek az 1886 : XXI. t.-czikk 19. §-ából eredhetnek, a mennyiben a törvényhatóság a kormány rendeletét törvénybe ütközőnek vagy czélszerütlennek tartja ugyan, de annak végrehajtására kényszeríttetvén, e miatt a képviselőháznál, ennek bármi okból való szünetelése miatt, nem keresheti sérelmének orvoslását)). Annak, hogy a javaslat a törvényhatóság által czélszerütlenség okáért kifogásolt kormányrendeletnek fenntartása miatt is ad panaszjogot, alkalmasint az a magyarázata, hogy az 1886 : XXI. t.-cz. hivatkozott szakaszának szövegéből észrevétlenül ez a szó is került szerző tollának hegyére : lehetetlen dolog, hogy a biróságra, a jog őrére, rovassék a czélszerüség megvizsgálásának feladata. Avagy csakugyan jóléti bizottságnak tekintsük, ne bíróságnak? A panaszjognak a képviselőház szünetelése idejére korlátozását Szivák azzal okolja meg, hogy a felírási jognak és a panaszjognak együttes gyakorlása esetén előállhatna az a helyzet, hogy a bíróság törvényellenességet állapit meg ott, a hol a képviselőház feleletrevonás szükségét nem látja, vagy viszont ez felelősségre vonja a minisztériumot oly csele* Jogt. Közi. 1895. évf. 25. I. ** V. ö. Térfi Gyula czikkét Jogt. Közi. 1906. évf. 4j<. l.