Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. I 69 szorítkozott. Később azonban ezt a két functiót ismét összeolvasztották.* A mi az ügyészség működését illeti, a forradalom, különösen a rémuralom idejében, az a ministére public történelmének legszomorúbb s tegyük hozzá, a legborzalmasabb korszaka. Ezt a történetet bátran vérrel lehetne megirni s inkább hóhér, mint birói munka volt az, a mit a rémuralom ügyészei s esküdtjei végeztek.** Messze vezetne, ha itt részletekbe bocsátkoznám s az ügyészség jogkörét s szereplését kutatnám az első császárság elején s derekán: csupán azt emelem ki, hogy az ügyészség végleges szervezése is ebben a korban történt s a ministére public ma is oly jogkörrel s oly szervezetben áll fenn, mint a hogy azt Napóleon 1808-ban a Code d'Instruction criminelleben megalkotta. E szerint az ügyészség egységesen szervezett állami hatóság, mely az igazságügyi igazgatásnak egyik szerve; s az állam érdekeit képviseli ugy bűnvádi, mint polgári ügyekben. Mint igazságügyi igazgatási hatóság felügyeleti jogot gyakorol az egész igazságügyi igazgatáson, a birákon, az igazságügyi rendőrség közegein s a törvényszéki kezelő hivatalnokok felett. Mint az igazságügyi hatalomnak közege bűnügyekben ellenőrzi az igazságügyi rendőrség tagjait (a vizsgálóbíró is ide tartozik: Code d'Inst. crim. art. $7.) s a vizsgálat menetét. A közvádat képviseli s a büntetéseket végrehajtja. Polgári ügyekben pedig a törvények megtartása felett őrködik; s e tárgyban véleményes jelentéseket tehet a miniszterhez. Polgári ügyek ben csak akkor illetik meg az ügyfél jogai, ha az állam védelme * Ortobn: Éléments de droit Pénal II. 416 s k. 1. Hélie i. m. I. k. 455 s k. 2. kiadás. ** Zachariae i. n:. I. k. 200. lap|án jelzi csupán ezt, mig Taine «A jelenkori Francziaországii cz. müvében (IV., V. k.) históriai tényekkel támogatva Írja meg ennek a borzalmas kornak történetét.