Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 3. szám - Ügyészség és politika [1.r]

ÜGYÉSZSÉG ÉS POLITIKA. 167 a király vagyoni érdekeit képviselte. Később, midőn már a bűncselekményeknek hivatalból üldözése nagyobb tért kezdett hódítani, a kir. ügyészek hatásköre a bűnüldözésre is kiterjesztetett. Ez azonban csak akkor következhetett be, midőn a királyság is átalakult s az összes állami érdekeknek központjává vált. Addig, mig a király alig volt egyéb mint vasaliusainak suzerainje, érdekei összezsugorodtak suzerainitásának s uradalmainak adminisztrálásában. Midőn pedig már az állami érdekek góczpontjaivá vált, csak egy rövidke lépést kellett tennie, hogy eljusson ahhoz a felfogáshoz, mely a közérdeket összezavarja az uralkodó saját érdekeivel.* Ekkor kezdett lábrakapni az a nézet is, hogy a király az összes állami érdekek képviselője, neki kell tehát a bűncselekmények üldözéséről gondoskodni. Ez a felfogás terjesztette ki az ügyészségeknek kezdetben teljesen fiskális jellegű hatáskörét a bűncselekményeknek a király nevében való üldözésére. Miután pedig az ügyészség tagjai a király emberei- ígens du roi) voltak, el lehet képzelni, hogy ha a király magánérdekei összeütközésbe jöttek a társadalom érdekeivel, mindig ez utóbbiak húzták a rövidebbet. Sőt a bűnüldözésnél is nem ritkán a király pénzügyi érdekei nyomultak előtérbe. Különösen a vagyoni büntetéseknél volt ennek nagy jelentősége, mennyiben a büntetések nagy része vagyoni büntetés volt s az ebből befolyó jövedelem az uralkodó jövedelmének jelentékeny részét tette ki. Miután pedig az uralkodó jövedelmében a vagyoni büntetés czimén előirányzott összeget a kir. ügyészeknek kellett előteremteni, nem csodálkozhatunk azon a történelmi tényen, hogy az ügyészek épen nem voltak válogatósak s lelkiismeretesek, midőn pénzbüntetések és elkobzások kieszközléséről volt szó. Miután a közérdek — mint láttuk — beleolvadt az ural* V. ö. Hélie: Traité etc. I. §. 7?., 74. Frey: Die S'.aatsanwaltschaft in Deutschland und Frankreich. Zachariae: Handbuch etc. I. 194 s k. 1. Ullmann: Handbuch des österr. Strafprozessrechts 267 s k. I.