Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

A NEMZETKÖZI JOGVÉDELEM ALAPJA. tet nem hajtanak végre, de e miatt az angol biróság még sem nyul megtorláshoz.* És végül nagyon leszállítja a feltétlenség értékét Olaszország, a mely azt különösen a legnehezebb ponton, az ítéletek végrehajtásánál követi, midőn a közérdek megvédése czéljából rendkívül széles körű discretionarius hatalmat ad bíróságainak, (Pr. 941. §.) mert igy a külföldi ítélet végrehajtása nagyon könnyen meghiúsítható. Olaszországot illetőleg egyébként meg kell jegyeznem, hogy nincs Európában állam, a melyannyit tett volna a nemzetközi jogvédelem érdekében, mint ez. Olaszország a legelső, a mely polgári törvénykönyvében az idegeneket ugy a magánjogok élvezete, mint a jogvédelem terén saját polgáraival teljesen egyenlőkké teszi és az idegen jog alkalmazásának is igen tág tért enged. (1 —10. §). A feltétlen nemzetközi jogvédelem csak akkor jelent legmagasabb fejlődési fokot és csak akkor nagy áldás az emberiségre, ha mindenütt egyenlő jogelvek szerint gyakoroltatik. Ez azonban önmagától alig valósul meg. A hozzá vezető legbiztosabb ut a nem^etkö^i s^er^ődés. Nemzetközi szerződések két-két állam közt a jogvédelem bizonyos anyagát illetőleg már régebben sem tartoztak a ritkaságok közé. Különösen a perlési óvadék, szegényjog, kézbesítés, megkeresések teljesítése tárgyában fordultak elő gyakrabban ilyen szerződések. A mi törvénytárunkba is sok ilyen szerződés lett beiktatva. Sőt van egy a jogvédelem egész körére, tehát a külföldi ítéletek végrehajtására is kiterjedő szerződésünk, s ez az i882:XXXII. t.-cz.-kel beiktatott, a consuláris bíráskodás pótlására Szerbiával kötött szerződés. Most azonban többről van szó, arról, hogy a mennyire lehetséges, ilyen szerződések az államok egy nagyobb körére köttessenek meg. S épen ebben rejlik az ujabb jogfejlődésnek legjellemzőbb sajátsága. Nem az a czél, hogy a két-két állam * Inhülsen u. o. 689.