Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - A nemzetközi jogvédelem alapja

I 1 o D? MAGYARY GÉZA közötti jogvédelmi szerződések kiküszöböltessenek; különösen a külföldi ítéletek végrehajtása tekintetében érnénk be ma ilyen szerződésekkel, hanem az, hogy a jogvédelem ama körére nézve, a hol nagyobb akadály nincs, jöjjön létre megegyezés kettőnél több állam között. Ez nemcsak hogy gyakorlatilag rendkívül hasznos, mert szélesebb körben egységes jogvédelmi elveket állapítván meg, a nemzetközi jogvédelmet nagy mértékben előmozdítja, hanem a sürübb tanácskozások révén, a melyek az ilyen szerződéskötést megelőzik, több állam közt bizonyos közszellem jön létre, a mely ismét a megegyezés útját egyengeti a a nehezebb pontok körül. Eddig a legfontosabb eredmény ezen a téren az 1896. évi november hó 14-én a polgári jogsegély tárgyában Hágában létrejött nemzetközi egyezmény, a mely európai birtokaik tekintetében Európa legtöbb állama közt jött létre, mert csak NagyBritannia, Törökország, Szerbia, Montenegró és Görögország nincsenek a résztvevők közt, s a melyet mi az 1899:XIII. t.-czikkel iktattunk törvénybe. Ezt az egyezményt ugyancsak Hágában két tanácskozmány előzte meg 1893 és 1894-ben. Ez utóbbi évben tartott tanácskozmányon állapították meg az egyezmény tervezetét. A hágai nemzetközi egyezmény az első nemzetközi kodifikáczió a perjog terén, a mely a szerződő államok perjogait a jogsegélynek több kérdésében egységessé teszi. Azóta még két tanácskozás volt Hágában: 1900-ban és 1904-ben, s mind a kettő nagyon eredményes. Az előbb emiitett évben négy tervezetet készítettek, melyek közül hármat a — a házasságjogra és a gyámságra vonatkozókat — a legtöbb résztvevő állam, köztük Magyarország is, 1902. évi június 12-én már el is fogadott.* Törvényhozásunk azonban eddig még nem iktatta ezeket törvénybe. A házasság jogot illető két szerződés közül az egyik a perjog körébe esik, minthogy a házassági * Az 1900. évi hágai konferenczia határozatait közli Töry G. az e konferencziáról irt tanulmányában (1901). A szerződések szövegét pedig közli Asser, a konferenczia elnöke a Revue de droit international XXXIV. köt. 1902. évf. 485. I. Továbbá Niemayer a Zeitschrift für internationales Privát u. Öffentliches Recht XII. k. (190?) 602.