Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

SZOKÁSJOG ÉS TÖRVÉNYJOG. IO I b) A jogszabály nincs kijelentve (szokásjog). A jogszabály, melyet ez esetben az emberek, bár kijelentve nincs, tényleg mégis követnek és a mely tehát csak tudományos müvelet (abstractio) utján fejthető le az emberek tényleges magaviseletéből, ismét a) vagy közvetlenül szólhat, pl.: a szerződéseket be kell tartani; /?) vagy közvetve szólhat, azaz ugy, hogy a maga tartalmára nézve részben vagy egészben más instantiára utal. így pl. a szokásjogi szabály is — csakúgy, mint fent a törvénynél láttuk — rendelheti, hogy ugy kell tenni, a mint azt adott esetben a biró vagy a felek meg fogják állapítani, vagy a mint valamely jogi iró müvében (pl. Werbőczy Tripartitumában) vagy valamely törvénytervezetben (sárgakönyv 1. fent), vagy valamely külföldi irott törvényben rendelve van (igy tartja fenn pl. nálunk a szokásjog az osztr. polg. törvk. bizonyos rendelkezéseit). A közvetlenül rendelő törvény lehet ius scriptum (a mai kulturállamokban mindenütt az), vagy ius non scriptum (élő szóban vagy taglejtésben kifejezve). A közvetve rendelő törvénynél meg kell különböztetni: a) Lehet, hogy ugy a hivatkozó tétel, mint a hivatkozásba vett tétel, mindkettő ius scriptum. b) Mindkettő ius non scriptum (pl. a törvényhozó szóval kijelenti, hogy bizonyos ügyben ugy kell tenni, mint az eddigi szokás tartotta). c) A hivatkozó tétel ius scriptum, a hivatkozásba vett tétel ius non scriptum (pl. az irott törvény elrendeli, hogy bizonyos ügyben ugy kell tenni, mint eddig a szokás tartotta). d) A hivatkozó tétel ius non scriptum, a hivatkozásba vett tétel ius scriptum (pl. Mózes szóval hirdeti ki a Sinai hegyén, hogy ezentúl ugy kell tenni, mint a hogy a kezében levő két táblán irva van). A szokásjogi tétel mindig ius non scriptum, de a közvetve rendelő szokásjogi tétel esetében ismét lehet, hogy a hivatkozásba vett tétel