Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

SZOKÁSJOG ÉS TÖRVÉNYJOG. 95 A szokás ez esetekben kötelező, nem azért, mert a szokás ezt igy tartja, hanem azért, mert a törvény ezt közvetve, t. i. a szokásra való hivatkozás utján igy parancsolja. A szokásra a jogügyleti felek is hivatkozhatnak. Így pl. két fél, ki üzleti összeköttetésben áll, egy ujabb ügylet alkalmából csak a főpontokra nézve egyezik meg kifejezetten, hozzátévén, hogy «minden egyéb tekintetben a köztünk eddig szokásban volt megállapodások irányadók*). Hasonlóan pl. a tőzsdén aláirt kötjegyek csak a vételi szerződés főpontjait (áru, vételár, esetleg szállítási idő) tartalmazzák e nyomtatott hozzáadással, hogy minden egyéb tekintetben az illető tőzsde «szokásai* irányadók. De ily kifejezett kijelentés nélkül is tapasztalati tény, hogy minden ember magaviseletéből (beszédéből, taglejtéséből stb.) azt szoktuk kiolvasni, azaz magaviseletének azt az értelmet szoktuk adni, magaviseletét ugy szoktuk értelmezni, hogy: ő azt akarja, a mit hasonló emberek hasonló helyzetben, hasonló magatartás esetében tapasztalatszerüleg akarni szoktak. Valamint a nyelvnek minden egyes szava adott esetben azt jelenti, a mit az ilyen szó hasonló helyzetben tapasztalásszerüleg jelenteni szokott: minden ügyleti kijelentés értelmezésére nézve is az irányadó, hogy az efféle kijelentéssel hasonló helyzetben a szokás mily értelmet köt össze. Már pedig az emberek tapasztalatszerüleg hasonló helyzetben hasonlót szoktak akarni. És ezért ha valaki kijelenti, hogy ő egy bizonyos (jogi érdekű) helyzetet akar, e kijelentését ugy értelmezzük, hogy ő e helyzetben (hacsak az ellenkezőt ki nem köti) mindazt is akarja, a mi ily helyzetben szokásos. E lélektani tapasztaláson alapszik az a s^okásjogi értelmezési tétel (melyet néhol a törvénytétel is ismétel, lásd pl. ker. törvényünk alább idézett 267. §-át). hogy: minden ügyleti kijelentés ugy értelmezendő, hogy a kijelentő fél azt akarja, mit hasonló helyzetben hasonló kijelentés mellett a kijelentő tapasztalatszerüleg akarni szokott. Ennélfogva mindaz, a mi pl. egy ügylet teljesítése körül szokásos, az adott esetben kötött ügyletre nézve is kötelező lesz: nem