Jogállam, 1907 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1907 / 2. szám - Szokásjog és törvényjog

94 Dr SCHWARZ GUSZTÁV azért, mert a szokás igy tartja, hanem mert a feleknek a szo­kás világitásában értelmezett szerződése igy kikötötte. Sokan ezt ugy fejezik ki, hogy a felek a szokásszerüt ((hallgatólago­san*) kötik ki. Helyesebben: minden ügyleti kijelentésnek értel­mében a szokásszerüre való utalás is benne van. Példák. D. 22, i fr. i pr. : Ha a felek a kamatláb magasságáról nem határoztak, az a kamatláb tekintendő kikötöttnek, mely a szerződés­kötés helyén szokásban van. D. 2i, i fr. 31. §. 20.: Szokásban volt, mondja Ulpian, hogy az eladó evictio esetére a vételár kétszeresét ígérte. Ennélfogva a vevő oly esetben is, a midőn a vételi szerződésben e duplse stipulatiót kjfeie­zetten ki nem kötötték, azt mint «szokásosat)) külön kikötés nélkül is követelheti, mert a jóhiszemű kereseteknél tekintetbe kell venni azt is, a mi szokásszerü (ea enim quae sunt moris et consuetudinis in bonae fidei iudiciis debent venire). V. ö. Keresk. törv. 266. §.: «a szerződés sza­vai közönséges (értsd: szokásszerü) értelmükben veendőko; 267. §.: «a cselekvények és mulasztások jelentőségének és joghatályának megítélésé­nél tekintettel kell lenni a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokások és gyakorlatokra)). Bár a fentiek szerint fogalmilag éles határ van a tényle­ges szokások és a jogszokások között: gyakorlatilag a kettő egy­másba mosódik. Az ügyleti szokások ugyanis nemcsak akkor nyernek alkalmazást, ha a felek azokat bebizonyithatólag kívánták, hanem akkor is, ha azokat nem ismerték, sőt ha létezésükről tudomásuk sem volt - - elegendő, hogy ki nem zárták. Oka ennek az, hogy az ügylet hatása nem a felek benső akaratá­tól, hanem nyilatkozatuk objectiv értelmétől függ; az ügylet objectiv értelme pedig a fél benső akaratán sokszor messze tulmehet. Ilyenkor aztán a fél az ellene alkalmazott előtte isme­retlen tényleges szokást époly külső szabálynak fogja érezni, mintha egy előtte ismeretlen szokásjogi szabályt mértek volna reá. Másfelől az a szabály, hogy jogügyletekre — más meg­állapodás hiján — a szokásszerüt kell alkalmazni, maga is mint szokásjogi szabály él a forgalomban. Ezáltal pedig a jogügyletek terén divó tényleges szokások is egytől-egyig közvetett (dispositiv erejű) szokásjogi szabályokká lesznek. Egy példát magyarázatul.

Next

/
Thumbnails
Contents