Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Törvény és Biró

MAGYAR JOGÁSZEG^ LET. 6i a szokásjog alkalmazásának, módjait is, s ha ezt tette volna, bizonyára enged va!a a bírónak annyi latitude-ot, a mennyit a\ igazságosság érdeké­ben követelünk a számára. Ismét egészen más dolog, vajon a jogalkotás melyik módját tartjuk czélszerübbnek, az igazságot jobban és többször diadalra juttatónak : a biró fölényét a törvény fölött, vagy alárendelését a törvény alá. Az két­ségtelen, hogy a magyar jog e részben nem ismer kivételt s nem ismer habozást ; hogy tehát törvényt sért az a biró, a ki a törvényt nem alkal­mazza. Persze : a ki magát tisztának érzi, az dobja az első követ arra a bíróra, ki nyilvánvaló igazságtalanság elkerülése végett megszegi a törvényt. A törvény az eszköz, az igazságos ítélkezés a czél : viszont a törvénynyel biztosított jogbiztonság is fontos czélja az állami létnek, s a nem alkalma­zott törvény a jogbiztonságot s az abban való hitet rendíti meg. Altalános­ságban tehát nem járulhatok hozzá ahhoz a felhíváshoz, hogy a biró csak szegje meg a törvényt, ha igazságtalannak tartja. Hatalmas erkölcsi pressio súlya alatt, vérlázitóan igazságtalan törvényt mellőzni, tiszteletreméltó er­kölcsi szükségjoga a bírónak, s e lehetőséget megadnám neki, ha törvény­hozó volnék ; de lege lata nemmel felelek, s a biró jogalkalmazó művészeté­hez és mesterkedéseihez apellálok, hogy ugy csürje-csavarja a törvényt, hogy alkalmazása igazságos legyen. S különösen az cxtensiv és restrictiv törvény­magyarázat az, a melyre itt gondolok, s a melyről hiába mondják, hogy az nem a törvény megszegése, félretétele. Igenis az, csak aggasztó mel­lékizét veszi el a dolognak : a látszatot menti meg, hogy a törvényalkal­mazás biztosságába vetett hiten sebet ne üssön; lényegében törvényszegés, mert többet vagy kevesebbet mond ki, mint a törvény. De megengedjük vagy tűrjük, az igazság érdekében és azért, mert ha az igazság diadalra jut, akkor már csak azt kívánjuk : ne fiant scandala. Egy kis hypokrizissel megnyugtatjuk a «nép»-et ; a többit pedig elvégezzük a saját lelkiismere­tünkkel. Macht nur erst gute Urteile. Die guten Gründe werden schon folgen. De azért paragrafusra is hivatkozzunk, ha van. A mondottakból önként következik álláspontom a Jogászegyletben elhangzott felszólalásokkal szemben. Nem oszthatom dr. Balog Arnold ama nézetét, hogy a bírónak, ha csak kivételesen is, joga volna eltérni a tör­vénytől. Az írott törvény köti a birót, s ha azt félreteszi — bármily igaz­ságosan is —, jogot sértett, s ezért jogilag felelős. Más dolog, hogy az erkölcs Ítélőszéke előtt esetleg igazat kap a törvénysértő biró, ha az igaz­ság érdekében ütközött a törvénybe, s hogy csodálni fogjuk benne az igazságérzet oly hatalmas erejét, hogy az igazság érdekében magára veszi a törvénysértés súlyos felelősségét. Az általa felhozott példák különben is inkább a helytelen törvényalkalmazás, mint a birói lelkiismeret és a tör­vény kolliziójának tipikus esetei.

Next

/
Thumbnails
Contents