Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Törvény és Biró

62 MAGYAR JOGÁSZEGYLET. Viszont a szokásjogi tételekkel szemben tovább mentem Balog-nii s azt vitatom, hogy azok mindig a biró kritikájának vannak alávetve. Törvényhozási technikánk hiányaira helyesen utalt Márkus De^só; s azokhoz, a miket kifejtett, máskülönben is csatlakozom, a mennyiben most érintett álláspontommal nem ellenkeznek. A biróképzés meg nem felelő volta különösen megszívlelendő szemrehányás ; nem lehet eléggé sietni e bajok orvoslásával. Dr. fodor Ármin kifejtéseit optimisztikusaknak kell tartanom : a törvénymagyarázat a valóságban sohasem mehet tui a törvény értelmének megállapításán, vagyis azon, a mi a törvényben már benne van. A kiterjesztő és megszorító magyarázat csak forma szerint magyarázat ; lényegében a törvénynyel ellenkező, mert annál tágabb vagy szűkebb jogszabály statuálása. A ki tehát korlátlanul megengedi az extensiv és restrictiv magyarázat alkalmazását, az megengedi a bírónak, hogy eltérjen a törvénytől. A kiterjesztő és megszorító magyarázat csak addig marad a törvénymagyarázat terén, a míg több egymást kizáró törvényes szabály összeegyeztetését czélozza ; de túlmegy azon, a mint az_ iga\ságéri^etet kívánja összeegyeztetni a törvénnyel. Az első esetben elismerem a jogosultságát ; a másodikban tagadom, a mennyiben írott jogról van szó. Ha nem tagadnám: az 1869 : IV. t.-cz. 19. §-át is megszoritólag értelmezném, s a birót csak annyiban állítanám a törvény alá, a mennyiben ez nyilvánvaló igazságtalanságnak okozója. S a mikor dr. Schaechler Miksa a biró feladatát igen találóan ugy jellemezte, hogy az nem más, mint «igaz adatoknak igaz mérlegelése*, akkor igen helyesen jelölte meg a czélt, melyre minden bíráskodás és a jelen kérdésben fellelhető minden párt tör, de nem mondott semmit az eszközökről, a melyekkel e czél elérhető. Mert láttuk, hogy az igazság kettős : van egy igazság a biró előtt álló ellenérdekű két vagy több fél között s van egy másik igazság e felek mindegyike és az összes többi polgárok között, a kik valaha hasonló helyzetben voltak vagy lesznek. Ha a kettő egybevág, akkor könnyű a döntés ; de ha nem vág egybe, akkor felmerül a nagy kérdés, melyik az igazabb igazság ; s erre az esetre kíséreltem meg a fentiekben a választ megadni. Őszinte örömömre szolgált, hogy a mit a földbirtok mozgósítása fölött megindult vitáról a Jogállam legutóbbi számában irtam, azt úgyszólván ama sorok megjelenése pillanatában ujabb és hatalmas érvekkel támogatta a Jogászegylet deczember 2.-iki ülésében dr. Hegedűs Lóránt. S a mikor ezek helyességét dr. Dömötör László is hallgatólag elismerte, keveset változtat a dolgon az a nézete, hogy az önálló kisbirtokosok száma a kötött birtokok hatásától eltekintve is egyre fogy. E tétel ugyanis mindaddig bebizonyitatlan és bebizonyithatatlan hipotézis, a mig a birtokkötöttség