Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - Törvény és Biró

6o MAGYAR JOGÁSZEGYLET. kedvén a meglévő társadalomba : szomszédaik helyzete is megváltozik, szorosabban egymáshoz fűződnek, hevesebben egymáshoz ütődnek, felülkerekedik, a ki alul volt, esetleg el is pusztul, a kiből kifogyott az életerő. A régi igazságnak nincsen többé visszhangja ; az uj jövevény jogot kér. Szóval: a jogfelfogás változik, s e változást valakinek konstatálnia, annak valakinél kezdődnie kell. Ez a valaki megsérti a fennálló szokásjogot, s teljes vehementiával ütközik bele a 69 : IV.-be. De vájjon nem-e kötelessége neki, ütni egyet a régi szententián, olyan erősét, a minőt csak bir ? Nem terheli-e vétkes kötelességmulasztás, ha tovább aludván az igazak álmát, igazságtalanul itél csak azért, mert az öreg urak is igy csinálják s ő is eddig mindig igy csinálta ? Bizonyára nem igy jár el a feladata magaslatán álló biró ; hanem kimondja az uj jogelvet s indokaival igyekszik megdönteni a régit. S meg is döntötte már nem egyszer, se százszor. Mi következik azonban ebből ? Csak merjük levonni, habozás nélkül. Az következik;, hogy a s^okásjogilag megállapított jogelvek a biró kritikájának alá vannak vetve. A szokásjognak ama tételei, melyek a biró felfogása szerint a társadalmi életviszonyokkal összhangban nincsenek, azaz igazságtalanok : rá nézve nem kötelezők. E tételt ama szokásjogi elvekre nézve, a melyek az irott törvények interpretatiója körül fejlődtek ki, mindenki készséggel elismeri. Senkinek sem fog eszébe jutni, hogy a birót valamely törvényhely egy bizonyos magyarázatához kösse, csak azért, mert azt előtte is minden biró igy magyarázta. Pedig az imént láttuk, hogy a törvény szokásjogi magyarázata épp ugy szokásjog, mint az önálló szokásjogi tétel. Miért kötné a birót az utóbbi feltétlenül, ha az előbbit csak akkor köteles elfogadni, ha helyesnek találja ? A jogászi functio ugyanaz, akár irott törvényt interpretálok, akár a jog úgynevezett szelleméből, — a mi nem más. mint a bírónak az igazságosságosságról alkotott fogalma, — önálló jogtételt vezetek le. Vajon persze a biró helyesen mérlegeli-e a fennálló jogfelfogás igazságos vagy igazságtalan voltát : az más kérdés. Az a jogalkalmazás művészetének kérdése, a melyre direktívát adni, szabályokat felállítani, reczeptet irni nem lehet. Alapvető különbség van tehát az írott törvény és a szokásjog alkalmazása között. Az irott törvény köti a birót : igy rendelkezik a magyar tételes jog, mondván, hogy a rendesen kihirdetett törvény érvényét a biró kétségbe nem vonhatja. De a szokásjog alkalmazása a valóságban, miként láttuk, nem történhetik másként, mint ugy, hogy a biró legyen ura a jognak, azt alkalmazza vagy ne alkalmazza a szerint, a mint azt az igazságossággal összeegyeztetheti, vagy nem. A miként tehát a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben — a törvény szavaival élek — a biró itél : ugy a szokásjogi tételek igazságossága és alkalmazhatósága felett is egyes jogesetekben a biró dönt. Az 1869 : IV. tcz. 19. §-ának, a miként a törvény és rendelet alkalmazásáról disponált, meg kellett volna szabnia