Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A hatóság előtti rágalmazás mint felhatalmazási vétség. (A kir. Curia 85. számú döntvényének bírálata.)

A HATÓSÁG ELŐTTI RÁGALMAZÁS. 49 mennyiben azt az emiitett vétség «jogi természete megengedi»: ugy a Curia nem hozhatta volna meg a 8$. sz. döntvényt, mert e vétség jogi természete, a 229. §. vétségével határos voltánál fogva, nem engedi meg, hogy az bármily esetben is más lehessen, mint inditványi vétség. Ha az a körülmény, hogy a közhivatalnok ellen hivatali kötelességeire vonatkozólag elkövetett hatóság előtti rágalmazás a közérdeket sérti, szükségkép azt vonná maga után, hogy ez a cselekmény hivatalból üldöztessék: ugy a törvénynek arra is módot kellene nyújtania, hogy a hamis vád vétsége, mint súlyosabb beszámitásu vétség, ily esetben szintén hivatalból legyen üldözhető. Minthogy azonban a törvény ezt, a Btk. 229. §-ának világos rendelkezése szerint, nem engedi meg: ezzel szemben egészen önkényes az a föltevés, hogy a 260. §. esetében a törvény ezt nemcsak megengedi, hanem követeli is. Ha igaz volna, hogy a vádolás egyértelmű a tény állításával: akkor a 260. §. esetében a 263. és 264. §§. is alkalmazhatók volnának, és igy megtörténhetnék pld. az, hogy midőn valaki hatós. előtti rágalmazásért egy hajadont magzatelhajtás miatt följelent s vádja valótlannak bizonyult: e büntető perben a miatt vonatik felelősségre, mert neki nem volna szabad azokat a bizonyítékokat fölhozni, a melyekre vádját alapította, mert hisz a 264. §. 4. p.-ja ily esetben a bizonyítást föltétlenül kizárja. Ámde a 2óo. §-szal szemben ez nem történhetik meg. A különbség az, hogy a ki valakiről bíróságon kívül terjeszt rágalmazó állításokat, az ezt ellenőrizhetetlenül és felelősség nélkül teszi, ellenben az, a ki a bíróság előtt valakit vádol, ezzel a vád, illetőleg az abban foglalt ténybeli állítás megítélésére hivatott hatóság elé vitte a dolgot, miáltal egyfelől saját felelősségre vonását, másfelől pedig a bevádolt egyén hatósági védelmét lehetővé tette. Üres beszéd tehát minden tüzetesebb indokolás nélkül egyszerűen csak azt állítani, hogy a büntethető cselekménynyel való vádolás magában foglalja a 270. §. 2. p.-jában megkivánt tény állítását. Az igazság az, logállam. V. évf. I. f. .