Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Tanulmányok az angol magánjog köréből

TANULMÁNYOK AZ ANGOL MAGÁNJOG KÖRÉBŐL. $C> I emiitett okból, mert a mig szerződésre vonatkozó elvek összefoglalása és sistematizálása egyszerű feladat, ez ideig ilyetén összefoglalás és sistematizálás a kártérítési jogban majdnem kizárt. Sőt a continentális jogok sem voltak képesek mind a mai napig meghatározni azt az elvont jogviszonyt, melyre vonatkoztatva mint kötelességek és jogok előadhatók volnának a kártérítési jogi szabályok; és szükségszerüleg ezekben a jogrendszerekben is többé-kevésbbé a keresetre mint alapra vonatkoznak az egyes rendelkezések. Ez állitásom bizonyítására szabadjon példakép felhívnom az olvasó figyelmét arra, hogy mig a Terv. a szerződésekről szólva, meghatározza a kötelezettséget, a mely a haszon-kölcsönvevőt (1372.) stb., eladót (1431.) stb. terhelik, addig a tiltott cselekményekről szóló tanoknál a kötelezettségek külön sem egyenként felsorolva, sem általánosan meghatározva nincsenek, hanem csak az van meghatározva, minő esetekben és mire indítható kártérítési kereset pl. 1077. 1. bek. Természetesen ez csak szerkezeti különbség. Az ily irányú stilizálás nálunk nem tudatos, hanem a helyzet szükségszerű következménye, miért is nem oly consequens mint Angliában. Az angol kártérítési jog szabályait tehát a mondottak következtében a per sistemáját követve fogom előadni. Beszélni fogok nagy általánosságban a kártérítési perről, majd felperességről. illetőleg arról a tényállásról, melyből kártéritési kereset származik és beszélni fogok alperességről, helyesebben arról a védelemről, melyet alperes a kártérítési keresettel szemben érvényesíthet. A kártéritési per rendszerint biró és esküdtek előtt tárgyaltatik. A munka-megosztás pedig esküdtek és biró között az, hogy mig a biró a jog-, addig az esküdtek a törvénykérdésekben döntenek. Taylor, «On Evisdence» czimü classikus müvében ezt tanítja (I. k. 25. 1.). Esküdtek által eldöntendő perben a biró feladata elsősorban eldönteni a bizonyíték megengedhetőségére vonatkozó minden kérdést, másodszor kitanítani az esküdteket minden a per során alkalmazott jogtételről,