Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. 581 Alkotmányosság Európában és Amerikában. Az európai parlamentáris államokban az állam élén álló személy, a kinek nevében történnek a végrehajtó hatalom cse­lekményei, felelőtlen és elmozdithatatlan. Az ő nevében felelős miniszterek járnak el, a kiket az államfő nevez ugyan ki, azon­ban a népképviselet többségének soraiból. A minisztérium tehát voltaképen a népképviseletnek egy vezérlő bizottsága, a mely­től ha megvonja bizalmát a népképviselet, uj minisztériumot kell kinevezni. így hát a népképviselet nemcsak törvényhozó hatalmat gyakoro'i, hanem a miniszterek utján a végrehajtó ha­talomnak is részese. Viszont a kabinet tagjai nemcsak a végre­hajtó hatalomnak tényezői, hanem törvényhozási functiót is gyakorolnak, mert a kezdeményezés a törvényhozás terén és a törvényhozási tevékenység vezetése a kormány feladata. Az európai alkotmányos államokban tehát a törvényhozó és végre­hajtó hatalom nincsenek szorosan elkülönitve, hanem kölcsö­nösen átterjeszkednek egymás hatalmi körére. Az amerikai alkotmányosság rendszerében a közhatalmi functiók különböző ágai sokkal elszigeteltebbek egymástól. Az alkotmány tervezői egyfelől az amerikai gyarmatokban kifejlett rendszert tartották szem előtt, a mely szerint az egyes gyarma­tok élén az angol király által kinevezett kormányzó a gyar­mati törvényhozástól teljesen függetlenül gyakorolta a végre­hajtó hatalmat és egyedül az angol királynak tartozott felelő­séggel, viszont a gyarmati törvényhozás kizárólag törvényhozó hatalmat gyakorolt és a végrehajtó hatalomra befolyással nem bírt. Másfelől nagy hatással volt az alkotmány tervezőire Mon­tesquieu «Esprit des Lois» czimü világhírű munkája, a mely a nemzetek szabadságának kulcsát a hatalmak szétválasztásában találta. Az amerikai alkotmány készítői tehát a hatalmak szét­választását tűzték ki megoldandó feladatul. Azután arra igye­keztek, hogy a végrehajtó hatalom jogkörét szorosan megszab-

Next

/
Thumbnails
Contents