Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. Az e módok egyike vagy másika szerint elfogadott módosítás érvényéhez azonban az szükséges, hogy azt vagy az államok háromnegyed részének törvényhozásai vagy valamennyi államban evégből összehívott conventek háromnegyedrésze jóváhagyja. A mint tehát látszik, rendkívül nehéz és complikált ut van előírva az alkotmány módosítására vagy kibővítésére. Ez eljárási módok közül az, a mely szerint az államok kezdeményezésére egy alkotmányozó gyűlés határozhat el alkotmánymódositást, valamint az, a mely szerint a módosítás érvényes jóváhagyására az államokban összehívott conventek háromnegyed része is bír illetékességgel, soha sem nyertek alkalmazást. Ellenben sürüen megkiséreltetett a másik mód, mely szerint a congressus mindkét házának kétharmad többségével és az állami törvényhozások háromnegyed részének jóváhagyásával lehet az alkotmányon módosítani vagy bővíteni. Azonban ezek a kísérletek mindössze négy esetben vezettek eredményre, ugy hogy az amerikai alkotmány fennállása óta mindössze négy esetben nyert módosítást, illetőleg kibővítést. Az első tiz czikkből álló kibővítés mindjárt az alkotmány elfogadása után történt 1791-ben, tehát nem is megy alkotmánymódosítás' számba, hanem inkább az alkotmányhoz csatolt függelék jellegével bír. Ez a kibővítés a polgároknak alapjogait codifikálja a foederalís hatalom ellenében. A második és harmadik módosítás (1798-ban és 1804-ben) jelentéktelen, az egyik a foederalis bíróságok illetékessége tekintetében, a másik az elnökválasztás módozatait illetőleg tartalmaz módosítást az alkotmány eredeti szövegén. A negyedik módosítás (1868—1870-ben) a polgárháború után, három czikkben tartalmaz nagyfontosságú codificatiot, melylyel a rabszolgafelszabaditás győztes pártja a felszabadult