Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 8. szám - Az Unio alkotmánya. 4. [r.]

572 Di LUKÁCS GYÖRGY rabszolgákra kiterjesztett polgárjogokat és az Unió ellen fellázadt államokkal szemben szükséges biztosítékokat iktatta az alkotmányba Az alkotmánymódositás lehetősége tehát korlátlan, ugy hogy annak sincs kizárva a lehetősége, hogy az Unió felbomlása mondassék ki alkotmánymódositás formájában. Csupán egyet zár ki az alkotmány a módosítások köréből: azt, hogy valamely állam saját akarata nélkül megfosztassék a congressus senátusában a többi államokkal egyenlően való képviseltetés jogától. Ennek daczára a gyakorlatban az alkotmány-módosítás rendkívül nehezen vihető keresztül, mert a mint a történelem mutatja, az első módosítás inkább csak folytatása az alkotmány meghosszabbításának, a második és harmadik jelentéktelen, igazi jelentékeny módosítás csupán a negyedik, a melynek keresztülvitele azonban csak kényszerrel, aképen volt lehetséges, hogy a győztes északi hadsereg fegyveres készenléttel szorította rá a fellázadt államokat a módosítás jóváhagyására. Tehát vagy egészen jelentéktelen kérdésekben vagy pedig forradalmi mozgalmak árán lehet tényleg az Unió alkotmányán módosítani. A módosítás azért megy nagyon nehezen, mert a módosításhoz szükséges roppant complikált eljárás egész gépezetét eredményesen mozgásba hozni alig lehetséges a miatt a nagy féltékenység miatt, melylyel a függetlenségre törekvő állami hatalmak a szövetségi hatalom iránt viseltetnek. Bölcs előrelátás volt az alkotmány tervezőitől ennyire megnehezíteni az alkotmányon való módosításokat, mert így az Unió szét robbantására törekvő centrifugális erőknek érvényre jutása szinte lehetetlenné lett. Mindazonáltal kétséget sem szenved, hogy az Unió alkotmánya is, bármennyire tökéletes alkotás, alá van vetve minden emberi intézmény közös sorsának, hogy t. i. a viszonyok változásával bizonyos fejlődésen kell keresztül mennie.