Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. házasságban él, a nem férjével nemzett gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szüle^ után megöli, erre az esetre a btkv.-nek nem 284. §-a, hanem 279. ij-a alkalmazandó. Az a körülmény azonban, hogy a nő fér­jének Amerikában távolléte alatt más férfitől esett teherbe, ez állapotát titkolni igyekezett, s egyrészről a szégyenérzet, s esetleg visszaérkezhető férjétől való félelem által vezettetett arra a gondolatra, hogy nem férjétől nemzett gyermekét megölje, a 92. §. alkalmazására vezetett. C. 1895. jun. 9.1 s) Lopás— 338. §. — C. 1892. nov. 2.2 elfogadta a 92. $-nak arra való tekintetei történt alkalmazását, hogy az ellopott ingók csekély érté­kűek és hogy a vádlottnak előző büntetései is csekélyebb értékű ingók ellopása miatt állapitattak meg. Az elsőbiróság enyhítő korülményekül fogadta el, hogy a káros kipuhatolható nem volt, hogy a vádlott a lopást nem egyedül, hanem társaságban követte el, s a kínálkozó alkalmat. A kir. ítélő tábla a kir. Curia helybenhagyása mellett ezeknek a körülmények­nek cnyhitő minőségét el nem ismerte. Felfogása a két első körülményre nyilvánvalóan helyes; a kínálkozó alkalomra azonban ép o!y nyilvánvalóan helytelen. s%) Btv. 280. §. — két törvénytelen gyermekének megölése — ese­tében C. 1892. szept. 21.3 a 92. §-t alkalmazta «tekintettel vádlott bün­tetlen előéletére, beismerésére, valamint arra, hogy két gyermekét a cse­kély napi keresményből fenntartani alig volt képes, és hogy a nyomort a születendő harmadik gyermek által reá háramlandó uj teher folytán elvi­selhetetlennek tartotta, s igy cselekményét feldúlt és folytonosan tartott izgatott lelki állapotban követte el».4 t) Btkv. 270. §-a esetében C. 1891. ápr. 10.5 a kir. ítélő táblával ellentétben a 92. §-t alkalmazta és pedig annak kiemelésével, hogy a tábla téletében súlyosítóul felhozott azok a körülmények, hogy a vádlott csupán gyanú folytán határozta el ágyasának megölését, s hogy az ölést a kés­szurásoknak időtartamot igénybe vevő töbszörös ismétlésével és ismételt nyilatkozata szerint megbánás nélkül követte el, — súlyosítóknak tekin­teni nem lehet a 92. §. alkalmazását mint számosabb és nyomatékos eny­hítő körülményekre arra alapította, «hogy vádlott eddig büntetve nem volt, továbbá hogy szerelmi féltékenység miatt felhevült kedélyállapotban ragad­tatott a cselekmény elkövetésére, hogy beismerő vallomást tett, és hogy cselekményének végzetes következményét elhárítani törekedett". uj Btkv. 279. §-a esetében az ifjúkornak tulajdonított rendkívüli jelentőségét illusztrálja C. 1890 június 19.6 ítélete, melyben a Curia ki­1 U. o. 26. k. JÍ6. I. — 2 U. o. 25. k. 260. 1. — 5 U. o. 25. k. 77;. 1. — 4 Az alsóbiróságok életfogytig tartó (egyházat állapítottak meg és pedig az elsőbiróság gyil­kosság miatt 91. §, alkalmazásával; a másodbiróság 279. és 280. §i alapján. — < U. o. 22. k. 326. 1. — 6 U. o. 21. k. 65. I.

Next

/
Thumbnails
Contents