Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.
5)6 BÍRÓI GYAKORLAT. m) Btkv. 278. §-a esetében: «a büntetlen előélet, különösen pedig a töredelmes beismeréss annak is kijelentésével, hogy vádlottnak az elhalthoz való viszonya (ágyasság) súlyosító körülményül el nem fogadható. C. 1900. nov. 7.1 n) Btkv. 279. §. (nejének megölése) esetében C. 1900. ápril. 19.'-' kijelenti, hogy az esküdtbíróság által a büntetlen előélet, az italtól felhevült állapot, a feldúlt családi életnek és a féltékenységnek hatása helyesen mérlegeltettek enyhitőkül és ped:g olyanok gyanánt, a mik számuknál és jelenségüknél fogva a btkv. 92. §-ának alkalmazásba vételét törvényszerüleg indokolták; minthogy az esküdtbiróság ítéletében semmiféle oly tény sincs valónak kimondva, a mi, mint súlyosító körülmény az előbbiek hatását csökkentené vagy épen megszüntetné. 0) btkv. 279. §. — kísérlet — esetében a következő enyhítő körülményeket elfogadásával: «rovatlan előélet; ittas állapot, az, hogy vádlottat a sértettek ingerelték, s hogy vádlott a maga is hosszabb tartamú testi sértést szenvedett* a kassai kir. ítélő tábla csak a 91. §-t C. 1898. máj. 12.3 ellenben a 92. §-t alkalmazta. pj Lopás — anyagi halmazat — esetében C. 1897. nov. 16.4 a büntetlen előélet, töredelmes beismerés, a kár csekélysége és a vádlott nyomasztó anyagi helyzetére tekintettel a 92. §-nak alkalmazását indokoltnak találta. A vádlottat a btkv. 2.36. §. 3. pontja szerint minősülő egy rendbeli bevégzett lopás és egy megkisérlett lopás terhelte. Az elsőbiróság által megállapított hat havi börtönt a kir. itélő tábla hét hónapra felemelte azért, mert a börtönbüntetés egyetlen egy bűntett esetén hat hónapnál kevesebb nem lehet. Két bűntett esetén a büntetést hat hónál nagyobb mértékben kell kiszabni. A Curia ezzel szemben kiemeli, hogy a btkv.nek VIII. fejezete semminemű oly rendelkezést nem foglal magában, mely a 92. §. feltétlen alkalmazhatását halmazat fennforgásakor korlátozná. Nézetem szerint a kir. itélő táblának felfogása a helyes. Mert a hat hónapi börtön mellett a másik bűntettre semmi sem marad, ennek büntetését tehát a kiszabott büntetés absorbeálja. Az anyagi halmazatnak büntetése pedig az absorptiót kizárja. q) Btkv. 280. §-a szerinti kísérlet esetében a C. 1896. febr. 12.5 a 92. §. alkalmazását indokoltnak találta a vádlott büntetlen előélete, és arra való tekintettel, «hogy vádlott ingerült kedélyállapotban volt, mivel neje a visszatérést megtagadta; hogy a nő vádlottnak megbüntetését nem kívánta, hogy a nő később önként visszatért vádlotthoz, s azóta békében élnek, s hogy a súlyosabb büntetés a házasfelek közt helyre állott jó viszony hátrányára szolgálhatna*. r) A kir. Curiának 5. sz. Dt.-e szerint, ha az anya, ki törvényes 1 U. o. 41. K. 254. I. — 2 U. o. 40. k. IÍ?. . — 5 U. o. j6. k. 270. I. — 4 U. o. j<. k. 22,. I. — >' U. o. srj. k.