Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. VII. Fejezet. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (76-94.§.) 27. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. sága egyrészt, s az emberileg méltánylást érdemlő indító ok másrészt, A legaljasabb motívum kétségkívül a nyereségvágy. Ez a dolog természete szerint nem vehető súlyosítóul azoknál a bűncselekményeknél, melyek csak kivételesen más inditó okra vezethetők vissza, milyenek a vagyon elleni, bűncselekmények, de igenis más bűncselekményeknél p. o. az egyik örökös láb alól elteszi örökös társait, hogy egymaga örökösödjék. Az «ellen séges indulat»-ra helyesen jegyzi meg C. 1900. ápr. 19.,1 hogy ez mint a cselekmény inditó oka csak abban az esetben lenne nyomatékos enyhítő körülménynek tekinthető, ha arra magának a sértettnek jogtalan magatartása szolgáltatott okot. r) Sértett fél kívánsága. C. 1892. febr. 9.2 hivatalból üldözendő bűncselekmény esetében a büntetés kimérés szempontjából közömbös az a körülmény, hogy a károsított fél kivánja-e a vádlott megbüntetését vagy sem. C. 1892. okt. 26.3 szerint —• lopási esetben — nem érvényesíthető enyhítő körülményül az, hogy a káros a vádlottnak megbüntetését nem. kívánta. Ugyanígy C. 1900. márcz. 27.4 sj Személyes viszony. Jelesül a rokonsági viszony. A bűncselekmények minősége szerint hol súlyosító, hol enyhítő. Enyhítő lehet különösen a vagyon elleni bűncselekményeknél, mig az élet s testi épség elleni bűncselekmények némely eseteiben egyenesen minősitő, egyéb esetében tehát kétségkívül súlyosító ok. C. 1883. szept. 21.5 szerint rágalmazásnál a rokonsági viszony nem súlyosító körülmény. C. 1880. 9460. sz.° Btkv. 241. §. esetében a büntetlen előéletű vádlottra tekintettel tanitó minőségére a maximum alkalmaztatott annak figyelembe vételével, hogy bűnös cselekményével tanítására és vezetésére bizott serdületlen koruakra hatott erkölcsrontólag. s%) Vagyoni helyzet. A bűnös szorult vagyoni helyzete vagyon elleni bűncselekményeknél állandó gyakorlatunk szerint enyhítő körülménynek vétetik, mig megfordítva ily esetekben a károsnak szegénységét a gyakorlat súlyosító körülménynek hajlandó tekinteni. 7. A 92. §. Különösen. A törvény útmutatása szerint a 92. §.-t a biró akkor alkalmazza, ha az eset összes körülményeire tekintettel a rendes büntetési tételnek legkisebb mértékét is aránytalanul súlyosnak találja. Más szabálynak felállítása lehetetlen, mert a rendkívüli enyhitési jognak tekintetbevétele az eset összes körülményeinek mérlegelésén fordul meg. Ebben az esetben azért különösen fontos a birói gyakorlatnak tanulmányozása. A birói gyakorlatot a következő összeállítás tünteti fel: A btkv. 92. §., illetőleg Kbtkv. 21. §-ára vonatkozó Ítélkezés: AJ a 92. §. alkalmaztatott s indokul elfogadtatott: 1 U. o. 40- k. I$2. I. — 2 CD. 8. k. 40. 1. — 3 Jog 189j. évi 6. sz. — * Jot;t Köil. 1900. évi 18. sz. — 5 BJT 7. k. 51 j. 1. — 6 U. o. 2. k. 84. I.