Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 7. szám - Az Unio alkotmánya. 3. [r.]

494 DF LUKÁCS GYÖRGY dolgozik, a ház csak sanctióját adja a bizottságok munkájához, a helyett, hogy az összesség felfogásának bélyegét arra reá ütné. Természetesen, igy nem lehet összhang a törvényekben. A bizottsági rendszer kiöli a vitatkozási kedvet; a bizottságokban a tárgyalások inkább beszélgetve történnek, államférfiúi magaslaton mozgó nagy parlamenti beszédek szinte ismeretlenek Amerikában. A felelősséget is elmossa a bizottsági rendszer. A házban nincs minisztérium, mely a javaslatokat kezdeményezné s épen ezért felelős is lenne a törvényhozási alkotásokért, de nem felelős maga a ház plénuma sem, mert hiszen a plénum egyszerűen csak elfogadja a bizottságok javaslatait, a bizottságokat pedig azért nem lehet felelősségre vonni, mert azok nem dolgoznak a nyilvánosság előtt, különben is, kivéve egy pár lényegesebb bizottságot, nagyobbára csupa jelentéktelen egyéniségekből vannak összeállítva, legfeljebb az elnököket lehetne felelőssekké tenni, no de mintegy ötven bizottsági elnök működését lehetetlen folyton szemmel tartani. Egyébként a közönség érdeklődése is meglehetős csekély a congressus működése iránt, mert a congressus működésének súlypontja nem magában a törvényhozó testületben, hanem a bizottságok tanácskozási szobáiban van, az ott történő dolgokat pedig nagyon nehéz ellenőrizni. S itt jelentkezik megint egy nagy hátránya a bizottsági rendszernek: a képviselők hozzáférhetősége. Ötven kicsike, majdnem titokban működő testületet sokkal könnyebben hálózhat körül a corruptió, a mely a nagy nyilvánosság mellett dolgozó egységes törvényhozó testülethez nem férkőzhetnék. Tényleg ellepik és megszállva tartják a bizottságokat a haszonieső informátorok, és nyilt titok, hogy a congressus tagjainak nem is kis része nem tud elzárkózni azoktól az anyagi előnyöktől, melyek Ígéretével titkos ügynökök körülhálózzák őket a végből, hogy az egyes javaslatokat támogassák vagy ellenezzék. A bizottsági rendszer a bizottságok elnökeinek jelentékeny hatalmat juttat, a mennyiben különösen a pénzügyekkel és