Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

}0 Df SCHWARZ G. A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. vagy talán a hipnotikus suggestio esetében, midőn a más testét — ugy látszik — az én öntudatom innerválja, a melynek pszichikus lefolyásáról azonban még se nmit sem tudunk. De hogy a részvénytársaság «cselekszik» az igazgatóság testével, vagy hogy az alapítványt tevő jogok összessége <«cselekszik» a gondnok testével — ez metafizika vagy költészet. Ily jogon akár azt is mondhatnám: a kiskorú maga »cselekszik» a gyámia által, az ügyfél maga «cselekszik" ügyvédje által. És ez mutatja, hogy a képviselő és a testület, alapitvány u. n. «szervei* közt valóságban különbség nincs. Egy utolsó vitakérdés, a melyet, mielőtt tovább mennénk, még a mi fenti szempontunk világában be szeretnék mutatni, az az ismeretes vitakérdés: kereskedők-e a kereskedelmi társaságok és kereskedők-e annak tagjai? Kereskedő az, ki «saját nevében foglalkozik iparszerüleg kereskedelmi ügyletekkel". Mit jelent az a «saját nevében»? Szerintem annyit, hogy: az általános érdekeit szolgáló vagyona számára. A kérdés tehát mindig az, milyen czélu vagyon az, melynek javára és terhére a kereskedés folytattatik ? Már most minden kereskedelmi társaság esetében minden tag elsősorban az u. n. társasági vagyon (azaz az ő eme vagyonbeli illetősége) javára folytatja a kereskedést. Minthogy pedig e vagyonilletőség csak külön czélu részét teszf az ő általános vagyonának, a melyre alább még visszatérünk, mindegyik tag a kereskedést egyúttal az ő általános vagyona javára is folytatja. De mily vagyonnak a terhére? A közkereseti társaságnál az üzlet adósságai mindegyik tag általános vagyonát is terhelik, a közkereseti társ tehát kereskedő. A betéti kültárs általános vagyona nem felel a társaság adósságaiért, ő tehát nem általános vagyona javára és terhére, tehát nem a maga «saját nevében» folytatja a kereskedést: ő nem kereskedő. Hasonló okból nem kereskedő a részvényes és a szövetkezeti tag sem. Hát a kereskedelmi társaságok? A társaság czéljaira fennálló vagyon nem szolgál egy ember általános egáljaira, hanem mindig bizonyos, a társasági szerződésben