Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 1. szám - A jogi személy magyarázata. 1. [r.]

A JOGI SZEMÉLY MAGYARÁZATA. 23 dani szoktuk; «megkívánja» — a föld, a szobor, mint nem lelkes tárgyak, nem «kivánhatnak» semmit - hanem azért, mert mi emberek kívánjuk a földnek, a szobornak bizonyos ideális állapotát, mely czélt az öntözés, tisztogatás elősegíti. És ez a mi ítéletünk, mint minden emberi ítélet, hamis is lehet: a himlőoltást a mi korunk törvényhozása a gyermek «haszna* czéljából rendeli, noha a tudomány talán még ki fogja mutatni — sok orvos ugy tartja ma is — hogy az az általunk kitűzött czélt nem szolgálja; és bizonyos keleti jogok az elhunyt szellem «hasznára» tétetnek ruhanemüeket és ételeket a sirba, noha elhunyt szellemek nincsenek is és ezért hasznukról sem lehet szó. Tehát «hasznára* lehet rendelve valamely jog nemcsak bármely létező embernek vagy dolognak, hanem bármely csak képjelt lénynek is. De a jogról való rendelkezésre csak ember képes, ez a rendelkezési hatalom csak ember kezében lehet. Ki ez az ember? A mai jogokban szabály, hogy az A. általános vagyonáról való rendelkező hatalom magának A.-nak van kezébe adva. Ez nincs igy mindig és szükségképen. Mert ha A. gyermek vagy elmebeteg, nem ő rendelkezik az általános vagyonáról, hanem a képviselője. És nincs igy szükségképen. Mert ha az állam annyira akarna menni gyámkodásában, hogy azt rendelné, hogy senki sem rendelkezhetik a maga jogáról előzetes hatósági beleegyezés nélkül: A. vagyonát mégis csak A. vagyonának mondanók. Más szóval: A. általános érdekeinek jogi képviselője a mai jogéletben rendszerint A. maga, bizonyos esetekben (gyermek, elmebeteg stb.) más valaki. De akár A., akár más: a kinek kezébe az A. vagyonáról való rendelkezési hatalom adva van, mindig csak képviselője eme vagyonczél érdekeinek. Ha magam rendelkezhetem is az én általános vagyonom jogairól, e jogok nem azért az «enyéim», mert rendelkezem róluk, hanem azért, mert hasznomra vannak szánva. A jog maga nem emberhez, hanem c;élho% fűződik: a mi az emberhez fűződik, nem a jog, hanem annak gyakorlása. E gyakorlás pedig minden esetben a czél képviselője utján való gyakorlás;