Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai

354 TÖRVÉNYMAGYARÁZAT sége s akkor az illető telket a maga tulajdonában tarthatja meg vagy tetszése szerint rendelkezhetik felette. Ellenben a birlaló nincsen kötelezve a telek tulajdonának megszerzésére és igy ezt a község nem követelheti tőle. A birlaló csak jogot nyer a szerzésre, de a joggal csak ugy élhet, ha a törvényben megállapított viszonszolgáItatást, a megfelelő vételár megadását, teljesiti. Ha tehát a község tulajdonjoga alapján a fennálló haszonbéri viszony végződésével avagy felmondásával visszaköveteli a telket a birlalótól, ez doli exceptióval («dolo facit, qui petit quod mox redditurus erit») visszaverheti a keresetet. A birlaló a maga részéről pedig a megfelelő vételár felajánlása mellett keresettel vagy viszonkeresettel követelheti a telek tulajdonának átruházását. Egyrészt az a körülmény, hogy a birlaló csak jogosítva van és nincs kötelezve a telektulajdon megszerzésére, másrészt az a körülmény, hogy a birlaló a tulajdont csak a maga részéről teljesítendő viszonszolgáltatás mellett követelheti, tették felette nehézzé a kitűzött czélnak — a birlalók tulajdonosokká tételének, — elérését azon az uton, hogy az államkincstár a községgel kötött szerződés alapján érvényesítse a tulajdonátruházás iránti követelését a község ellen a birlalók javára ; ezért kellett a község és birlaló között e részben ex lege közvetlen jogviszonyt teremteni. A «megfelelő vételár*, melynek fejében a birialó követelheti a községtől a telek tulajdonának átruházását, a község által az egész überlandért adott vételári összegnek a telekre aránylag eső része. E hányad nagysága természetesen a teleknek nem csupán térmértékétől, hanem minőségétől is függ. E vételárt, mint más felek, a község és birlaló egymás között egyetértően állapithatják meg; ha azonban ily megállapodás létre nem jön, a fenforgó jogvitának más uton való jogérvényes és irányadó eldöntése válik szükségessé. Míg a vételár megállapításához szükséges tényezők, a telek térmértéke és minősége, meghatároztatnak és mig ezen vagy más alapon a vételár egyezségileg vagy másképen megállapítást nyer s a telektulajdonnak a birlalóra való átruházása vagy a községnél való maradása eldől, hosszabb idő mulhatik el. Ez alatt a község, hacsak a birlaló a tulajdonszerzési jogról mindjárt le nem mond, a még a község tulajdonában álló telek használatát a birlalónak köteles átengedni, az utóbbi pedig csak az eddigi haszonbért tartozik fizetni vagy pedig, ha a haszonbéri viszony lejárt, a birlalónak hozzájárulása nélkül ilyennek követelésére sincsen biztos alap. Ámde a község a bank irányában elvállalt járadékfizetési kötelességének esetleg nem tehet eleget, ha a birlalóktól csupán az eddigi haszonbéreket kapja és még kevésbbé akkor, ha még ilyennek követelésére sincsen kétségtelen jogalapja. Ebből a község háztartására óriási veszély hárulhatna. Ezt kívánja megelőzni az id. t.-cz. 2. §., midőn arra az időre, «mig a község és az egyes birlalók között a birtokviszony*