Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. (tulajdoni viszony) «véglegesen rendeztetik*, a községet ex lege feljogosítja, hogy a birlalótól a telekre eső /'^kölcsönnek megfelelő évjáradékot követelje. Hosszabb időre nem adja meg a törvény a községnek ezt a járadékszedési jogot, mert az illető ((birtokviszony végleges rendezése* alkalmával a község gondoskodhatik érdekének megóvásáról akár az által, hogy a megfelelő vételárt a telkes által magának kifizetteti, akár az által, hogy a bank iránti tartozásnak arányos részét a telkes által átvállaltatja, mire a bankkal kötött kölcsönszerződés fent idézett XV. pontja a kellő alapot már eleve biztositotta; a birlaló ily fizetési kötelességének ex lege való megállapítása a «birtokviszony)) rendezése utáni időre tehát sem nem szükséges, sem nem czélszerü. Ámde a birlalóra rótt eme legális kötelesség fennállásának tartama bizonyos esetben megszoritást is kiván. Mert meglehet, hogy a ((birtokviszony)) rendezése igen soká elhúzódik és a hosszú idő alatt a birlaló a kifizetett évjáradékokkal a reá eső egész részkölcsönt törlesztette, vagy pedig a birlaló a részkölcsönt a törlesztési idő bevárása nélkül egyszerre törleszti, a midőn nem volna megokolva, hogy a község ex lege követelhesse továbbra is tőle az illető évjáradékot csak azért, mert a ((birtokviszony végleg» még rendezve nincsen. Ezért szorítja meg az id. törvény 2. §. a községnek adott évjáradékkövetelési jogot arra az időre, «mig a község és az egyes birlalók között a birtokviszony véglegesen rendeztetik, illetőleg, mig a kölcsön» (t. i. a részkölcsön) «teljesen törlesztve nem lesz» Hogy a községnek a birlalóval szemben ex lege adott évjáradékkövetelési joga a ((birtokviszony végleges rendezésé»-vel, mint végső időponttal valamennyi (a 10 holdon felüli és a többi) telekre nézve egyaránt megszűnik és hogy «a kölcsön teljes törlesztései), mint másodsorban meghatározott megszűnési időpont, csak annyiban jön tekintetbe, a mennyiben a birtokviszony végleges rendezése előtt következik be és hogy e szerint a törvény a kétféle megszűnési időpontot nem ahhoz képest állapította meg, a mint a telek a 10 holdat meghaladja vagy sem: ezt már a törvény szövege, mely a 10 holdon felüli és egyéb telkek közt különbséget nem tesz, mutatja. De ugyanerre az eredményre vezet a legális évjáradékkövetelési jog megadásának oka is. Valamint a 10 holdon felüli telkeknél e kivételes jogra a birtokviszony rendezése után nincs szüksége a községnek az okon, mert a birtokviszony rendezésekor érdekét szerződésileg megóvhatja, ugy áll ez a kisebb telkeknél is. Igaz ugyan, hogy a község és bank között történt és a törvényhozás előtt az 1882: XXVIII. t.-cz. megalkotásánál ismerve volt megállapodás szerint a 10 holdon felüli telkeknél a községnek a kötelezettségből való teljes kibocsátása, a kisebb telkeknél ellenben a község készfizetői kezeskénti további lekötöttsége volt kilátásba véve, a mi látszólag megadja a kellő alapot arra, hogy a község az utóbbi nagyságú telkeknél akkor is követelhesse az évjáradékot, mikor már a birtokviszony rendezve van, de a részkölcsön teljesen törlesztve