Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai
TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. tetik ki, mire szintén nem lenne szükség és a minek értelme sem volna, ha a község ezután is megmaradna adósnak. Hogy továbbá a bank a fent előadott előfeltételek mellett a községi kötelezvény alapján a községbeli egés\ überlandra bekeblezett jelzálogjog törlését megengedni tartozik, kitetszik abból, hogy a kötelezvény idézett XV. pontjának harmadik mondata szerint a ikö^ség ellen keres^tülvilt zálogjogi bekeblezés az alapkölcsönösszeg és járulékai erejéig . . . törlendő leszen», már pedig a «község ellen keresztülvitt zálogjogi bekebelezés» alatt az egés\ községbeli überlandra történt bekeblezést kell érteni, mivel másképen, ha t. i. csak a községnek jutott egyéni telken fennálló bekeblezésről lenne itt szó, a kikötött kölcsönmegosztás meg nem történhetnék, az egész kölcsön eredeti jelzálogi biztosításának a lejegyzett telkeken való fennmaradása mellett a részkölcsönök külön és igy másodszori jelzálogi biztosításának sem értelme, sem helye nem lehetne és e részjelzálogjogok a kikötésnek megfelelően a lejegyzett egyéni telkeknek újonnan nyitott telekjegyzőkönyveiben az első helyen nem is lenne bekeblezhető, mivel ott az eredeti egész jelzálogjog maradna fenn. A kérdéses kötelezvényi pont 6. mondata ennek ugyan látszólag ellenmond ; mert e szerint a ((község ellen. . .» az alapkötelezvénybeli tőketartozásra nézve «bekeblezett zálogjog azon részösszeg erejéig, mely a tiz holdas és tiz holdon aluli birtokokra esik, . . . töröltetni nem fog» mindaddig, mig a most érintett részösszeg törlesztve nem lesz ; ebből tehát következnék, hogy a kérdéses részösszeg erejéig a község ellen eredetileg bekebelezett jelzálogjog az időközben a birlalókra átruházott telkeken is fennmarad. Ámde ez ellenmondás csak látszólagos és csupán a szerkezet felületességének tudandó be ; valóban pedig az az értelme e mondatnak, hogy a kérdéses jelzálogjog kizáróan a község tulajdonában maradó überlandtelken fog fennmaradni, mig a volt többi birlaló telkén a megfelelő részjelzálogjog megalapítása után az fenn nem marad. Mert ha szó szerint kellene venni a kérdéses 6. mondatot, akkor az illető jelzálogjog a 10 holdat meghaladó telkeken is fenntartandó lenne, a mi egyenesen ellenkezik a 3. mondatban kötelezett törléssel, a bank által magára vállalt kölcsönmegos^tási engedélylyel és kizárná a bank által magának kikötött részjelzálogjogi rangsort. De alig volna értelme annak, hogy a község készfizetői kezességének biztosítása az egyes birlalók tulajdonává lett telkeken történjék; valamint alig lehetne indokolni azt, hogy a szóban forgó* részkölcsönök összege, melynek biztosítására eredetileg az überland jelzálogi lekötése és a község személyi kötelezettsége elégnek találtatott, most az illető lejegyzett telkek arányos jelzálogi lekötésén, az illető telkesek arányos s\emétyi lekötelezésén, a község készfizetői kezesként való személyi lekötelezésén s e kötelezettségnek a község telkén való jelzálogos biztosításán felül még e kezességi kötelezettségnek az összes egyéni telkeken való jelzálogos biztosítása utján is fedeztessék. Egyébiránt a kötelezvény szerkezetének pongyolasá-