Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - A fennállott kikindai kerületbeli "überland"-földek mai jogviszonyai

TÖRVÉNYMAGYARÁZAT. gát bizonyitja a XV. pont 2., 3. és 5. mondata is. A 2. mondat szerint ugyanis a község terhére maradó adósság* mint ilyen zálogjogilag bekebelezve marad», a mi közelebbi meghatározás nélkül az egész überlandra, tehát a lakosok tulajdonává lett telkekre is lenne érthető, holott, mint már kifejtetett, ez ellenkezik a kötelezvény egyéb tartalmával. A 3. mondat szerint «a község ellen keresztülvitt zálogjogi bekebelezés az alapkölcsönösszeg és járulékai erejéig . . . törlendő leszen», a mi az egész eredeti jelzálogjog törlését jelentené, holott az előző mondat szerint a község adóssága erejéig a részjelzálogjog a község tulajdonában maradó telken «bekeblezve» marad. Az 5. mondat szerint a község készfizetői kezességét az illető egyes telkekre eső részjelzálogjogok bekeblezésében ki kell tüntetni, holott a tartozás jelzálogos biztosításában a tartozás további biztosítására valamely személy által vállalt kezességnek a kitüntetése semmilyen hatálylyal nem jár és ily kitüntetésnek a telekkönyvben helye sincsen. Az előadottakból következik, hogy nem egészen áll az, a mit egy volt kormánybiztos panaszként állított a bank jogi helyzetére nézve. Nem áll nevezetesen, hogy a bank a lejegyzett egyes telkek végrehajtási árverése esetén feltétlen hatálylyal soroztathatja az egész kölcsönt a vételárra. Mert az egyéni telekkönyvezés és a megfelelő részjelzálogjogok kellő bekebelezése, a részkötvények kiállítása és a község készfizetői kezességégének kikötött elvállalása nemcsak megtörtént, hanem bírói kézbesítés utján a banknak hitelesen tudomására is hozatott. Ha tehát még az illető telkek kataszteri tiszta jövedelme és egyenes állami adója is kimutattatik a banknak, — a mi alkalmasint már megtörtént, de minden esetre könnyen pótolható — beáll a banknak ama szerződési kötelessége, hogy a kölcsön arányos megosztásába s az eredeti jelzálogjog megszüntetésébe beleegyezzék. Ez alapon pedig minden esetre kifogás emelhető az egés\ kölcsönnek az egyes telek vételárára való soroztatása ellen. S ha a bank ezzel szemben azt hozná fel, hogy az imént jelzett kötelezettséget csak a községgel szemben vállalta, az árverést szenvedő vagy a bank után következő jelzálogos hitelező avagy más telekkönyvi jogosult pedig ex iure tertii nem élhet ellene kifogással, ez ellenvetés elhárítható, illetőleg megelőzhető az által, hogy a kifogásoló magára engedményezted a községnek a bank elleni személyi jogát, illetve a telkesnek szavatoló községet a bank elleni jogának érvényesítésére per utján szorítja. Hogy a bank az egyéni telekkönyvezés és a részjelzálogjogok bekeblezése után az egyes telkeket az egyetemleges (jelzáiogi) lekötöttségből kibocsátani tartozik, ez nem csupán a 10 holdat meghaladó telkek tekintetében áll, mint azt az illető volt kormánybiztos feltételezi, hanem áll ez minden telekre nézve; mert a kétféle telekre eső részkölcsönök kötelezett biztosításának módja a kifejtettek szerint csak abban különbözik, hogy, míg a 10 holdat meghaladó telkekre eső részkölcsönök kizáróan az illető telkesek személyi tartozásává lesznek és megfelelően a telkeken alapított