Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. mert a nyersanyag megdrágult? Hátha a vámok, adók, fuvardijak, emelkedtek, s a termelő azokat nyereségéből nem fedezheti ? Hol van mindezekben és sok más esetben, melyek részletes taglalásába itt nem bocsátkozhatunk, aiap a «turpis causá'i-ra? Bíróságaink a kartellszerződés abszolút érvénytelenségének kimondásában az osztrák judicaturát követik; de figyelmen kivül hagyják, hogy Ausztriában irott törvény kifejezetten tiltja és bünteti a vállalkozók egyesüléseit (Koalitionsgesetz, 1870. ápril 6.), mely törvény még az 1803-iki büntetőtörvény nyomdokain halad s a korlátlan iparszabadság egyedül üdvözítő voltára esküszik. Az ilyféle irott jog által meg nem kötött német joggyakorlat azonban már nagyon is különbséget tesz a közérdeket veszélyeztető és a jogosult kartellegyezmények között, s csak előbbieket vonja a polg. tkv. 138., 826. §-ai alá. Pedig ha valahol, ugy Németországban nem tűrik az egyéni autonómiának a közérdek rovására való érvényesítését. A karteilkérdésben épen birói gyakorlatunk az, a mely egyelőre még a letűnt idők társadalmi felfogását tükrözi vissza; bíróságaink még igen kevéssé fogékonyak a szocziologiai igazságok iránt, mindenekelőtt azért, mert a kellő gazdasági ismeretekkel és a gazdasági élet egészére kiterjedő látókörrel még nem rendelkeznek, + Ugyancsak a helyesebb társadalmi egyensúly felé való törekvés jegyében állott dr. Dévai Ignác\-nak a homestead-röl f. évi ápril 7-én tartott felette nagyérdekü előadása. Közgazdasági, közművelődési és etikai szempontból egyaránt nagyfontosságú az a mozgalom, mely a népesség minél szélesebb rétegeibe bele kívánja vinni az otthon szeretetét és kultuszát; különösen nagyfontosságú nálunk, a hol jelesül a városi lakosságban — fájdalom — úgyszólván teljesen hiányzik az érzék a javak e legideálisabbja iránt s a hol viszont a falusi népesség csekély gazdasági érettsége mellett számtalanszor kerül dobra az otthon, a mikor az helyes gazdálkodás, alkalmas hiteleszközök segélyével meg lenne menthető. A statisztika a végrehajtás folytán történő birtokváltozások ijesztő nagy számát mutatja. A legutolsó hivatalos statisztika szerint 1904-ben 19,178 ilyen birtokváltozás történt 39.986,000 K. értékben; más esztendőkben e szám még magasabb, pl. 1902-ben 21,121 ingatlan-végrehajtás 60.963,000 K. értékben, 1903-ban 21,193 végrehajtás 52.780,000 K. értékben. S e birtoktestek túlnyomó száma a kis területű és csekély értékű ingatlanokból kerül ki, tehát a népességnek azt a részét sújtja, melynek létfeltételei hozzá vannak kötve ahhoz a földdarabhoz. Ezt bizonyitja az a körülmény, hogy a végrehajtás utján tulajdonost változtató birtoktestek átlagos értéke minimális volt a statisztika szerint: 1896—1900-ban 1637 K, 1903-ban 2490 K., 1904-ben 2085 K. E számokhoz nem kell kommentár. Kétségtelen, hogy végrehajtási törvényünk az ingatlan vagyonnal szemben mostohán szigorú. A végrehajtás alól kivett tárgyak csupán ingóságok; •ogállam. V. évf. 5. f. 2?