Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. sáról gondoskodik, módot nyújt az elnöknek arra, hogy rendkívüli körülmények között a felmerülő szükséghez képest éljen hatalmával. A mi az elnöknek a törvényhozó hatalomban való részesedését illeti, ő maga nem tagja a congressusnak, hanem különálló hatalom, a melyet a nép a végből, hogy megvédje a törvényhozó hatalom esetleges túlkapásai ellen, a törvényhozással kapcsolatba hozott olyformán, hogy jogot adott neki a törvényhozás cselekményeinek megakasztására. Az elnöknek kezdeményezési joga nincs a törvényhozásban, sem maga nem nyújthat be törvényjavaslatokat, sem miniszterei által nem nyújtathat be, mert hiszen a miniszterek sem tagjai a törvényhozásnak. Ebben a tekintetben az elnöknek mindössze annyi befolyása van, hogy az alkotmány feljogositja és kötelezi őt, hogy a congressust a nemzet állapotáról informálja és ajánljon neki rendszabályokat, melyeket ő (az elnök) szükségeseknek tart. E végből az elnök izenetek utján érintkezik a congressussal. Ezek az izenetek Írásban történnek, csupán Washington szokott volt személyesen megjelenni a congressusban és ott szóval adni elő mondanivalóit. Legfontosabb az elnöki izenetek közül a congressus megnyitásakor küldött izenet. Ebben nyilatkozik az elnök a fenforgó vezető kérdésekről, reá utal az orvoslást igénylő bajokra és felhívja a törvényhozást megfelelő intézkedésekre. Az elnöknek ez a manifestuma azonban csak elvi jelentőségű, a congressus megy a maga maga utján. Sokkal hatályosabb az elnöknek a törvényalkotás végső stádiumában való befolyása, a midőn is akaratát módja van érvényesíteni. Az a törvényjavaslat ugyanis, melyet az elnök a maga részéről is elfogad, törvénynyé válik. Joga van azonban a törvényjavaslatot el nem fogadni s 10 nap alatt indokoltan visszaküldeni a congressusnak. Az ilyen javaslatból csak akkor lehet törvény, ha a congressus mindkét háza 73-ad szótöbbséggel újból elfogadja azt. Az elnökök — talán az egy Johnson kivé-