Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

D? LUKÁCS GYÖRGY A congressus egybehivása rendkívüli alkalmakkor. A congressus által hozott törvényjavaslatok visszautasítása, a mikor is az ilyen visszautasított javaslat csak akkor válhatik törvénynyé, ha a congressus ujabban tárgyalja és mind a két ház kétharmad szótöbbséggel újból elfogadja. Idegen hatalmasságok követeinek fogadása. Kötelessége a congressust tájékoztatni az Unió állapotáról, valamint gondoskodni a törvények hü végrehajtásáról. Ezek a hatalmi jogosítványok négy kategóriába tartoznak: a külügyi, a belkormányzati, a kinevezési hatalom körébe és bizonyos törvényhozási functiók gyakorlásából állanak. A mi a külügyi hatáskört illeti, a hadüzenet joga a congressusé, kétségtelen azonban, hogy az elnök vezetheti ugy a külpolitikát, hogy a congressus nem tekinthet el a hadüzenet kimondásától. A diplomatiai szerződéseket az elnök köti ugyan, de azok érvényességéhez a senatusnak kétharmad szótöbbséggel való hozzájárulása szükséges. Ennélfogva a végrehajtó hatalomnak szükségkép szoros contactust kell fentartania a senatus külügyi bizottságával. A képviselőháznak nincs direkt hozzászólása a szerződésekhez, mégis indirekt befolyása van ezen a téren is, mert sok szerződés (főleg a kereskedelmiek) külön törvény meghozatalát teszi szükségessé és mert háborút pénz nélkül folytatni nem lehet, azt pedig csak a képviselőház szavazhatja meg. Az elnöknek belügyi hatalma béke idejében aránylag kicsiny, mert a végrehajtó hatalmi jogkörbe tartozó teendők túlnyomó része az egyes államok hatáskörébe tartozik és mert a fcederalis kormányzat körébe tartozó ügyeket törvények szabályozzák, a melyek kevés discretionalis hatáskört biztosítanak a foederalis végrehajtó hatalomnak. Háborúban azonban az elnök hatalomköre óriásian kiterjed. Nemcsak azért, mert az elnök a hadsereg és tengerészet főparancsnoka, hanem mert az alkotmány ama rendelkezése, hogy az elnök a törvények hü végrehajtá-