Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

Dí LUKÁCS GYÖRGY Ez az alkotmány megérdemli azt a kegyeletes tiszteletet, melylyel Amerikában mindenki iránta viseltetik. Semmi emberi intézmény sem tökéletes, ez az alkotmány sem. Azonban a nép szelleméhez való alkalmazkodás, egyszerűség, rövidség, prascisi­tás a kifejezésekben, határozottság az elvekben, elasticitas a részletekben, mindmegannyi nagy előnyei, melyekkel ez a mü felülmúl minden más irott alkotmányt. Az 1789-iki alkotmány az amerikai népből egységes nem­zetet alkotott. Az azelőtti államszövetségből szövetséges álla­mot teremtett, a melynek nemzeti kormányzatot adott az összes polgárok felett való közvetlen hatalommal. Az Egyesült Álla­moknak az alkotmányban körülirt nemzeti szervezete nem teljes államszervezet, a melynek szervei volnának mindazoknak a func­tióknak és kötelességeknek teljesitésére, melyek egy czivilizált közület életében felmerülnek. Az Egyesült Államok nemzeti szer­vezete feltételezi az egyes tagállamok létezését és kész szerve­zetét. Ez a nemzeti szervezet csak arra szolgál, hogy ellássa azokat a teendőket, melyeket az egyes államok nem látnak el. A nemzeti alkotmány mintegy kiegészítője és koronája az egyes államok alkotmányainak és csak ezekkel együttesen, ezekkel kiegészítésben alkot egy teljes szerves egészet. A szövetségi alkotmány a törvényhozási, kormányzási és bíráskodási teendőknek csak egy részét vonja a szövetség, a nemzeti szervezet keretébe; azokat, a melyek az egész nem­zetre közösen kihatnak, vagy azért, mert azokban a nemzet min­den rétege egyformán van érdekelve, vagy mert csupán a nem­zet mint egész által intézhetők el megfelelően. Eme közös nagy nemzeti ügyek a következők : Háború és béke, nemzetközi szerződések és külügyi vonat­kozások. Hadsereg és tengerészet. Szövetségi bíráskodás. Bel- és külkereskedelem. Érmeügy.

Next

/
Thumbnails
Contents