Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 5. szám - Az Unio alkotmánya. 1. [r.]

AZ UNIÓ ALKOTMÁNYA. Szabadalmak. Postaügy. Adóztatás a foederális kormányzás szükségleteire. Védelme a polgároknak az állami törvényhozások esetlegas igazságtalanságai ellen. Ezeket az ügyeket a szövetségi törvényhozás, kormányzás és bíráskodás intézi. Minden egyéb az egyes államok hatáskörében maradt meg. Az alkotmány egyik főelve a közhatalom három ágának: a törvényhozási, kormányzati és birói hatalomnak egymástól való elkülönítése és függetlenítése. Törekedtek továbbá az alkotmányt erőteljesnek alkotni meg, ezért szerveztek erős végrehajtó hatalmat. A közhatalomnak a néptől való függését az által biztosították, hogy a köztisztségeket választástól tették függővé s a választásokat lehetőleg gyakoriakká telték. Hogy pedig az egyéni szabadságot a hatalom túlkapásai ellen teljesen biztosítsák, azt egyenesen az alkotmány védelme alá helyezték. Az amerikai rendszer a közhatalom egyetlen tényezőjét sem teszi teljhatalmúvá. Még a törvényhozó testületet, a congressust és az elnököt együttesen sem. Mert minden hatalom fölé helyezi magát az alkotmányt, melyen kizárólag csak az államok népe módosíthat az alkotmányban meghatározott formák szerint. Végeredményben tehát maga a nép a souverain és ezt a souverainitást a közhatalom egyetlen orgánuma sem veheti el tőle. Maga az alkotmány nem elvont elméletek alapján készült. Az amerikai nemzet legkiválóbb politikusainak munkája ez, a kik kizárólag praktikus alapon jártak el: azt, a mit egyfelől az angol anyaalkotmányban, másfelől az Unió egyes államaiban jónak és a kitűzött alapelvekhez illőnek találtak, bevették az alkotmányba. Az alkotmány a leggenialisabb compromissum, mindaz azonban, a mi benne van, már átment a gyakorlat tűzpróbáján s nincsenek benne ki nem próbált elméleti kezdeményezések.