Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1906 / 5. szám - Az igazságügy új rendje
AZ IGAZSÁGÜGY UJ RENDJE. ségesebb intézkedéseket arra nézve, hogy bírói szervezetünkben egészségesebb vérkeringés állván elő, ez által maga a szervezet is életképesebbé váljék. A kir. ügyészség, ez intézmény rendeltetésénél fogva, már inkább alá van vetve az igazságügyminiszter hatalmának, mint a biróság. Az utóbbi idő azonban azt bizonyította, hogy ez az alárendeltség a kelleténél nagyobb, s hogy válságos időben a kormány nemcsak a kir. ügyészséget használhatja fel tetszése szerint, hanem ez uton a biróságra is meg nem engedett befolyást gyakorolhat. A kir. ügyészség függő helyzetének egyik oka az, hogy annak bármely tagja az igazságügyminiszter által tetszés szerint áthelyezhető, a másik az, hogy a kir. ügyész, a ki valamely törvényellenes utasítást nem hajlandó teljesíteni, ez elől nem térhet ki egyszerűen az által, hogy leteszi a megbízatását és átlép a bírósághoz, mert a törvény szerint (1871 : XXXI. t.-cz. 7. §.) ez csak akkor történhetik meg, ha a miniszter megvonja tőle a megbízást. A míg az igazságügyminiszter ezt meg] nem teszi: mindaddig az illető kir. ügyész arra van utalva, hogy vagy teljesiti az utasitást, vagy türi egyik helyről a másik helyre való, esetleg ismételt áthelyeztetését. Csak természetes, hogy az ekként megrendszabályozható ügyészi kar, bármily kitűnő erőkből legyen összeállítva, tetszés szerinti czélokra felhasználható közege a mindenkori kormánynak. Ez ideig e miatt nem volt ok panaszra. A legutóbbi kormány-rendszer alatt azonban kitűnt, hogy a kir. ügyészségnek ez a gyengéje egyszersmind alkotmányunknak is egyik gyöngesége. Az uj igazságügyminiszternek tehát, mihelyt erre alkalom nyilik, hazafias kötelessége lesz oly törvényes intézkedésekkel körülbástyázni a kir. ügyészséget, hogy az igazságügyminiszterrel szemben szükséges alárendeltsége szolgai alárendeltséggé ne váljék. Addig is pedig, a mig ez megtörténhetik, azzal tesz eleget a közérdeknek, ha a kir. ügyészséggel minél kevésbbé érezteti alárendelt helyzetét, s ha tiszteletben tartva egyesek meggyőződését, senkit sem kényszerit oly utasítások teljesité21*