Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 4. szám - Ujabb kereskedelmijogi irodalom. "Magyar czégjog." Irta: dr. Vályi Sándor. (Kiadja a Franklin-Társulat ; ára fűzve 16 K, vászonkötésben 18 K - "Könyvvitel és mérleg, tekintettel a fönnálló és létesítendő jogszabályokra." Irta : Zsengeri Manó. (Kiadj

IRODALOM. és felfolyamodási jogát (46—50. 1.), meghatározza a kereskedők minőségét és osztályozását, tekintettel a magánjogi és egyéb törvényeinkre (76. és köv. 1.), foglalkozik a kereskedéssel mint iparjogositványnyal (85. és köv. L), a czégvalódiság elvével, a nő nevének használatával, vonatkozással a budapesti táblának legújabb gyakorlatára (144. és köv. lapok) és a czégoltalommal kapcsolatban a védjegyek oltalmával. Második részében áttér a czégbejegyzés és birói felügyelet részletes szabályaira. Itt a czégvezetési meghatalmazást tárgyalja kimerítően, majd áttér az egyéni czégek után a kereskedelmi társaságok jogviszonyaira, melylyel kapcsolatban törvényünk 64—257. §§-ainak beható kommentárját adja. Ebben is hü tükrét nyújtja a legújabb birói gyakorlatnak, mely különösen a társasági ellenőrzés terén mind szigorúbb irányban halad. E téren a kereskedelmi törvényszék praxisa sok tekintetben hatályosan kiegészítette a törvényt és a visszaélések ellen oltalmat igyekezett nyújtani. így megkivánja a társaságbejegyzéséhez, hogy a }O0/b necsak az összes részvényekre, hanem az aláirt egyes részvényekre egyenként fizettessék be és hogy ez megbizható pénzintézet könyvkivonataival aláírók és részvények szerint részletezve mutattassék ki (394. 1.). Előfordul azonban nem ritkán az is, hogy a bíróság önkényesen tulment a törvény tételes intézkedéseinek korlátain Ilyen az a kijelentés, hogy követelések betét gyanánt nem szolgálhatnak és hogy az egész alaptőke apportból ne állhasson (384—385. lap). A közgyűlési határozat megtámadása figyelmes feldolgozásban részesült. Kiemelendő különösen a mérleg megállapítását tárgyazó határozat megtámadása és ennek korlátai (415. I.). Az igazgatósági tagok felelősségét csak harmadik személyekkel vagy a társasággal szemben tekinti fennállónak, ellenben a részvényesekkel szemben nem, holott ujabban az 1904 jan. 7-iki 75 3 '1903 számú kúriai határozat* ez utóbbi megoldás lehetőségét sem zárja ki. Az igazgatóságokra vonatkozó büntető határozatokat rendbüntetéseknek minősíti (499. 1.), azoknak elévülésének kérdését azonban fel sem veti.** A munka e főbb pontjainak felsorolása is jelzi, hogy mily nagy kiterjedésű és értékes anyag hivatott feldolgozását találjuk szerző müvében. Különös érdeme, hogy az összes irodalmi és gyakorlati adatok rendszeres gyűjteményét nyújtja, habár kritikai méltatása az anyag tömege mögött gyakran elmarad. A könyv gyakorlati használhatóságát végül előmozdította volna az is, hogyha szerző a bírósági végzések és kivonatok közlésén felül a bírósághoz intézendő beadványoknak egynehány mintáját is mellékelte volna, melyekre a gyakorlatban és különösen jogkereső közönség szempontjából talán több szükség is van, mint előbbiekre. Zsengeri munkája a fennálló és létesítendő jogszabályokra kivan tekinlettel lenni és e feladatnak megoldásához bő összehasonlító anyag áll ren* Lásd e határozat kritikáját Jogállam III. évi. 11$. I. ** V. ö. Jogállam IV. évf. 54., 144. és 127. I.