Jogállam, 1906 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1906 / 4. szám - A magyar magánjog kézikönyve. Második, javított és bővített kiadás. Irta: dr. Raffay Ferencz jogakadémiai tanár Eperjesen

}00 IRODALOM. túlhaladottak, mit szerző is constatal egyébként, midőn az egyes határozatok kritikájába bocsátkozik. E két teljesség tanúskodik szerzőnek lelkiismeres buzgóságáról a positiv joganyag összehordása körül. Mindezt iró-ember képes csak kellőképen méltányolni. De midőn készségesen elismerjük a munka jó qualitásait, nem szabad a szerző érdekében sem szemet hunyni a fogyatkozásról, a munka egyik gyengéjéről. Es ez abból áll, hogy szerző nem tartja fenn a contactust a nyugati tudománynyal, nem keresi az összekötő kapcsot a pandecta-joggal. Itt-amott ugyan felcsillan ez is, de ez édes-kevés. Pedig ez okon nagy előnyöktől fosztja meg munkáját. Nekünk, kis nemzetnek, nem szabad elzárkóznunk a nagy népek tudományos buvárlata elől, kivált oly mezőkön, melyek internationalis jellegűek, mint a vagyonjog két ágánál, a dologjog és kötelmi jog körében. Itt érezhető leginkább szerző munkáján a soványság, midőn különösen a német irodalom frissen bugyogó üde forrásából nem merit, ezt a hatalmas erőforrást nem értékesiti munkája anyagának kimélyitésére. Utalok arra, hogy Frank Ignácz «Közigazság törvényét», mi teszi ma is még ránk nézve oly értékessé és mi emelte korabeli jeles munkák fölé ? Az a körülmény, hogy nála minduntalan kicsillámlik a német pandecta-tudomány ismerete, melyből hazai jogtudományunkat gazdagította, fogalom-meghatározásainak ma is még megbénult szabadságát merítette. Ezen a nyomon kell nekünk is haladnunk, mert ez kincses bánya nekünk. Utalhatok a francziákra, kik a cziviljog terén szintén kellőképen kihasználják a német tudomány buvárlatainak eredményeit, pedig mint hatalmas nemzet, inkább el lehetnének nála nélkül, mint mi. Nekünk Nyugat-Európa szellemi és tudományos áramlatából nem szabad saját kárunkra kiesni, hanem arra kell törekednünk, hegy ez áramlat termékenyítő és culturánkat gazdagító hatása el ne maradjon. Jól tudjuk, hogy a forgalmi élet nem ismer már nemzeti határokat, és a hol ilyen volna, áttöri azokat észrevétlenül is, és gazdasági kérdésekben eme nemzetközi kívánalmak szerint rendezkedik be. Ajánlom tehát szerzőnek, a ki még elég fiatal ember, hogy tanulmányozza, forgassa a nála megszokott kitartó szorgalommal a nagyszámú feldolgozásait a német polg. törvénykönyvnek, mint a hová a pandecta-jog menekült, és tapasztalni fogja, mennyire javára lesz az majd a harmadik kiadásban, kézikönyve kötelmi jogról szóló részének. A jó tankönyvnek nemcsak az a feladata, hogy a positiv anyagot tárja elénk, ezt szerző munkája kifogástalanul megcselekszi, hanem az is, hogy az uj gazdasági fejlemények számára is nyújtson eligazitó szempontokat, melyek után a gyakorlati jogász indulhat. Ezt nyerhetjük nálunknál fejlettebb nemzetek jogászainak müveiből. Erre legyen szerző a jövőben tekintettel, és munkája élénkebb színezetű lesz, és gazdagodást nyer. Szerző munkájának egész vonalán egyforma higgadtsággal, megfon-