Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. 78; zatok vannak, a perenkivüli eljárás megakad, s a per birájának feladata, hogy az ellentétes álláspontok közül az egyiket eltávolítsa praeiudicziális ítéletével. ítélet után — ha a felek átadást kívánnak — a 88. §. szerint ismét a perenkivüli eljárás folytattatik, a pervesztes álláspont figyelmen kívül hagyásával. Vegyük azt az esetet, hogy 2 testvér, mint ági örökös perre utasit­tatik a házastárs mint szerzeményi örökös ellen. A 2 örökös mindegyiké­nek van arra igénye a magánjog szerint, hogy a házastárs ne akadályozza öt a saját 1 részének birói átadásában. Ha a 2 közül egy megindítja a pert, a másik nem, s a bíróság a keresetnek helyt ad, átadóvégzés hozandó és a fél hagyaték átadandó felperesnek, másik fele a házastársnak, mert a 87. §. értelmében a pert meg nem indított ági örökös ugy tekintendő, mint a kinek igénye nem létezik, s mivel a perindító felperes csak a fél hagyatékot igényli, a többinek más sorsa nem lehet, mint hogy a házas­társ kapja. Ezzel szemben mai gyakorlatunk megkívánja, hogy ha a két ági örökös nem közös ügyvéddel képviselteti magát, a perindító a másikat is beidéz­tesse, mint alperest, «mert örökösödési perben az örökösödési jogviszo­nyok lehetőleg rendezendők» (5. sz. ítélet), «mert az örökösödési jog az örökhagyó összes jogutódainak perben állása mellett bírálható csak el»! Mi köze van ahhoz a fél hagyatékra igényt tartó ági örökösnek, hogy mi történik a hagyaték másik felével ? S mit tegyen a perben az a perbe idézett másik, a kinek a peres felek között vitás félhagyatékhoz a világon semmi köze sincs? Arányositási, tagositási perben a kereset tulajdonképen csak megin­dítója egy lavinának, az eljárásnak czélja valóban az, mint az 5. sz. itélet az örökösödési perre mondja, hogy az «arányositási, tagositási viszonyok* lehetőleg rendeztessenek. De az örökösödési per valódi per, melynek czélja csak az, hogy a felperes által keresetileg érvényesített igény felett döntsön. Ha a felperes nem az ellen inditotta meg a pert, a ki ellen kellett volna, majd megiszsza a levét a hagyatéki eljárásban, de hogy el­utasittassék azért, mert olyan valakit perbe nem idéztetett, aki mást se tudna tenni a perben, mint helyeslőleg bólintgatni a keresetre, vagy azt mondani, hogy a kereseti igényhez semmi köze sincs, annak a világon semmi helytálló indoka nem lehet. A dolog ugyanis ugy áll, hogy vagy eldönti az egés% örökösödési kérdést az egyik érdekelt áltai megindított per, vagy nem. A fenti példát véve: A és B testvérek, mint ági örökösök közül A beperli C házastársat és kéri örökjoga megállapítását a fél hagyatékra, beidézve, amint érdekelteti) B-t is. Az egész hagyaték felett dönt-e a biró, vagy csak az A által követelt félhagyaték felett ? Ha csak a felperes igénye felett dönt, mi értelme sincs B perbeidézésének, hiszen ő a hagyatéki eljárás során nem mondott ellent A igényének. Ha azonban dönt az egész hagyaték felett, ez azt jelenti,

Next

/
Thumbnails
Contents