Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az örökösödési perben hozott itélet legitimáló hatása

782 TÖR VÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. az összes érdekelt örökösök perbe idézendők az esetben, ha osztatlan hagyatékból való kielégítés czéloztatik . . . mindkét alsóbirósági ítélet feloldása mellett, a perben nem álló örökös pótlólagos perbe idézését és meghallgatását el kellett rendelni (5815/189H. Márkus 16364.). 6. Curia. Az örökösödési kereset folytán hozott ítélet hatálya csupán a perben álló felekre terjed ki, a perbe nem idézett felek érdekeit ellenben nem érinti. Az a körülmény tehát, hogy ismeretlen tartózkodásu K. József és K. Ferencz oldalrokonok perbe nem idéztettek, csupán azt a következményt vonja maga után, hogy ezekre vonatkozóan a végrendelet érvényessége eldöntetlenül marad, a perben álló felek irányában azonban az elsőbiróság Ítéletének és az ezt megelőző eljárásnak megsemmisitésére okul nem szolgálhat (5825/1897. Márkus 15204.). Azt látjuk, hogy a legutolsó kivételével valamennyi határozat azon az állásponton áll, hogy az örökösödési perben a biró a hagyaték sorsa felett dönt és a gondolatmenet ezek szerint világos: a hagyatékhoz igényt tartók valamennyiének módot kell nyújtani, hogy nyilatkozatait megtehesse. Ez helyes is volna, ha az örökösödési per nem volna per, hanem közigazgatási eljárás. De mivel az örökösödési per ugyanazoknak a szabályoknak uralma alatt áll, mint bármely más magángjogi per, a fenti szabály egyenesen keresztülvihetetlen.* Csupán a fenti 6. számú ítélet helyes, mely kimondja és mindjárt frappáns esetben alkalmazza is azt az elvet, hogy minden Ítélet hatálya csupán a perben álló felekre terjed ki. Mi a heredhati s petitio? Mai jogunkban az a kereset, mely az örököst megilleti az ellen, a ki öröklési czimen (possessor pro herede) valamit az örököstől elvon, vagy az ellen, a ki a hagyatéki eljárásba beavatkozva ez által az örököst akadályozza abban, hogy a hagyatékot magának perenkivül átadassa. Az elsőnek petituma, hogy a biró kötelezze alperest a hagyatékból elvont alkatrész restituálására, mert felperes az örökös, a másik válfajnak petituma, hogy itéletileg állapítsa meg a bíróság az öröklési jogviszonyt és tegye ez által lehetővé, hogy az alperes által vitatott igény az örökösödési eljárás lefolytatását, a hagyaték átadását ne gátolja. (Intézményesített praeiudicziális hereditatis petitio). A második válfaj is hereditatis petitio, mely a mi hagyatéki eljárásunk intencziója szerint lánczszeme a perenkivüli eljárásnak. A hagyatéki eljárás ugyanis halad addig, mig az érdekeltek nyilatkozataikat megtették, vagy megtenni végleg elmulasztották (63. §.). Ha e nyilatkozatok egyezséget foglalnak magukban, átadóvégzést hoz a biróság. Ha ellentétes nyilatko* Keresztülvihető az ily szabály a tagositási, arányositási perben, gondnokság alá helyezésnél, házassági, születés törvénytelenitése iránti perben, mert mindezeknél a biró feladata valóban intézkedni s a per ily esetekben külön szabályok szerint folyik is, az érdekeltek száma pedig előre limitált, mig az örökösödési igénynyel «mindenki» szemben áll.