Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az önsegély a magánjogi tervezetben és a főelőadmányban. 2. [r.]

AZ ÖNSEGÉLY A MAGÁNJOGI TERVEZETBEN. állapíttatni, de csak akkor és ott, a mikor és a hol ellenfele ezt határozottan kívánja. A lejárt önsegély joghatása tehát helyesen a jogkielégités, az időelőttié a nem vagyoni értékű jogoknál egy a zárlathoz hasonló joghelyzet teremtése, a vagyonjogban dologi biztosíték. E dologi biztosíték az önsegély gyakorlását lehetségessé tenné azoknál a jogoknál és teljesítésénél is, melyek vagyoni értékkel bírnak ugyan, de eredeti alakjukban még sem kényszeríthetők ki, vagyis főleg a kötelmi adós személyes cselekvésénél, melyeknél önsegélyü kielégítés nem, de önsegélyü biztositás a teljesítés vagyoni egyenértéke erejéig igenis helyt foghatna. Szövegezve az eddigieket, akkép fogalmaznók a 1082. §. joghatásait: «. . .jogellenességet el nem követ, ha a hatóság segélyét kellő időre ki nem eszközölhette s ha önhatalmú fellépése nélkül annak a veszélynek volna kitéve, hogy a jogérvényesítés meghiúsul, vagy tetemesen megnehezittetik. Ha az önsegély elkövetésekor a kierőszakolt cselekmény már követelhető volt, az önsegély a kötelezett teljesítésével egyenlő hatású. Az időelőtt kierőszakolt vagyoni szolgáltatás az önsegéllyel élőnek a lejárattól függő, feltételes zálogjogot ad. Időelőtt kierőszakolt egyéb cselekmény a jogosultat ideiglenesen juttatja a lejárt teljesítéssel azonos helyzetbe. A két utóbbi esetben az önsegélylyel élő köteles az önsegély jogosságát 30 napon belül megállapító keresettel igazolni, ha ezt a kötelezett kívánná. A nem vagyoni önsegélynél a bíróság a megállapító perben határoz a felett is, miképen biztosithaló a kierőszakolt szolgáltatás az öngé/vlyel élő javára. A szolgáltatás vagyoni ellenértéke erejéig a fent körülírt feltételek mellett önsegélylyel élhet a jogosult akkor is, ha a szolgáltatás közvetlenül az adóstól bírói kényszer utján be nem hajtható