Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Az önsegély a magánjogi tervezetben és a főelőadmányban. 2. [r.]

758 Dl ALMÁSI ANTAL A% önsegély e\ esetben a kierőszakolt dologra vagy értékre a lejárattól függő, feltételes zálogjogot ad». 4. Kétséges, hogy az önsegély gyakorlása a Tervezet szerint anyagilag jogváltozásokat létesit-e, és igy nyilt kérdés az önsegély ügyleti jellege is. A Tervezet e hallgatólagos ingadozása a "tudománynak* enged át oly anyagot, melyet a törvénynek kell szabályozniaMihelyt a törvény az önsegélyü cselekmény jogosító hatását — akár javasolt, akár kisebb terjedelemben — elismeri, nyilvánvalóvá lesz, hogy a jogos önsegély jogváltoztatást eredményező cselekmény, hogy az tehát csupán öntudatos emberi cselekvés lehet. Hallgatással nem mellőzheti ezért a Tervezet a jogos önsegély egyoldalú cselekményénél megkívánt cselekvőképességet. Az önsegélyü cselekményben ügyletet a magam részéről nem látok. Egyrészt azért, mert az ügyletnél az akaratnyilvánítás létesiti az általa czélzott joghatást, az önsegélynél pedig a teljesítés vagy egyenértékének tényleges kierőszakolása, mely legfeljebb kapcsolatos az önsegélylyel élő akaratnyilvánításával, de nem azonos vele. Másrészt, mert az ügyleti ellenfél kényszerítése minden ügyletnél kivétel nélkül érvénytelenítési ok, az önsegélynél pedig a Tervezetben ugyancsak kivétel nélkül fogalmi kellék. Ez az önsegély jogi constructióját persze nehézzé teszi, ám e helyütt nem arról kell szólanunk, hanem annak törvénykönyvi szabályozásáról. Akár ügyletnek, akár egyébnek tekintsük is az önsegélyt, bizonyos az, hogy a jogos önsegély, melyek előfeltételeit a Tervezet elhallgatja, nem tiltott cselekmény, és hogy a Tervezet nem tisztázta az önsegélyü cselekmény személyi részeit. Ezek különben elég röviden foglalhatók össze, hiszen önmagától oldódik meg, hogy ki végezheti el hatályosan azt a cselekményt, mely az önsegélylyel élőt jogosithatja. Bármily természetes azonban e kétség eloszlása, a Terve-