Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Biztositási joggyakorlatunk 1904-ben

64 RÓI GYAKORLAT. egyenlő hatályú és a zálogtartó csak azt a jogot nyeri, hogy magát a biztosítási összegből követelésére nézve kielégíthesse. — Curia 1904 okt 11. I. G. 252. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904, 800. sz.— XV. Biztosítási összegnek átruházása. Az összegnek esedékessége után az átruházást megtiltani nem lehet, mert magánjogunknak az a szabálya, hogy a követeléseknek átruházása szerződésileg ki nem zárható. — Curia 1904 jan. 19. 54 903. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904 290. sz. — XVI. Tőkésítés. Visszavásárlás. Nem kérheti a kedvezményezett a tőkésítést a biztosítottnak elhalálozása után, hanem csakis a biztosított addig, a mig életben van. — Curia 1904 ápr. 20. 901 903. sz. J. Dt. 1904. 188. 1., ellentétben a Budapesti Tábla 1902. decz. 12. II. G. 80/902. sz. a. hozott határozatával. — A visszavásárlás joga a csődtömegre át nem száll abban az esetben, ha a kedvezményezett személye megjelöltetett, mert csakis a biztositottnak elhatározásához tartozhatik az, hogy az általa kijelölt kedvezményezettet kivánja-e továbbra is részesíteni a szerződésből reá háramolható vagyoni előnyben, vagy pedig meg akarja-e őt attól fosztani a szerződésnek megszüntetése által. — Budapesti Tábla 1904 szept. 14. 1662. sz. — XVII. Balesetbiztosítás. Ezen a téren a Curia önállóan kiépítette már majdnem az egész jogterületet és dicséretes munkát végzett, ugy hogy maholnap teljesen kifejlett és czélszerü jogi szabályozást nyert már a balesetbiztosítás egész kiterjedésében. A baleset fogalmát az 1904 szept. 6-án hozott 805 903. sz. curiai ítélet — J. Dt. 1904. 230. 1. — érdekesen egészíti ki a következőkkel: «A biztosítottnál beállott izjmrándulás egy futószőnyeg emelése által következett be és ugy a testi sérülés fizikai erő behatásából származott. Már pedig az a véletlen — akár közvetlen, akár közvetett — fizikai behatás, a mely a biztositottnak testi egészségére kárt okozó eredményt idéz elő, biztositásjogi szempontból a baleset fogalmát megá.lspitja». Csak a véletlen által előidézett vizbefulás meriti ki a jogi értelemben vett baleset fogalmát, másféle vizbefulás nem. A kedvezményezettnek kell tehát b zonyitania azt, hogy a vizbefulás véletlenül következett be. — Curia 1904 máj. ó. 1257/903. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904. 597. sz. —• A K. T. 476. §-ának rendelkezése a balesetbiztositási ügyletre ki nem terjedvén, a biztosított külön kikötés hiányában fürdőzés és a hidegvíz-gyógymód folytán felmerült kökségnek megtér.tését nem igényelheti. — Curia 1904 márcz. 28. 309. sz. J. Dt. 1904. 134. 1. — A 30 napi respiro a biztosítottat a balesetbiztosítás esetében is megilleti. — Curia 2Ó4'903. sz. J. Dt. 1904. 109. 1. — XVIII. Biztosítási ügynökök. A biztosított megmondta az ügynöknek, hogy tett már ajánlatot más biztosító társaságnál, a mely visszautasittato t. Az ügynök ezt lényegtelennek nyiivánitotta s az ajánlatot olykép töltötte ki, hogy ez a biztositottnak legelső ajánlata és ezt az ajánlatot a bizto-