Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai [könyvismertetés]

IRODALOM. "5 sitottal aláíratta. A biztosító köteleztetett a fizetésre azon az alapon, hogy a jelen esetben nem hivatkozhatik hamis bevallásra, mert az ügynök mint az ő, biztositási ajánlatok felvételére megbízott közege járván el, az ajánlatban foglalt kérdésekre vonatkozóan részéről elkövetett megtévesztés és az ajánlatnak a biztosított bemondásától eltérő felelettel való kitöltése nem lehet a biztosítottnak ártalmára. — Curia 1904 ápr. 7. 1641/905. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904. 291. sz. — Ha pedig az ügynök azzal téveszt, hogy ígér valamit, a mi a biztositási feltételekkel ellenkezik és a kötvény szövegébe ez a kikötés bele nem jut, hanem azzal ellenkező intézkedés: ugy nincs ügylet és az ajánlattevő nem köteles dijat fizetni. — Budapesti Tábla 1904 szept. 15. II. G. 79. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904. 711. sz. A biztositási ügynök csak a befolyt dij után igényelhet jutalékot. Ez állandó gyakorlaton alapuló kereskedelmi jogszokást képez, a melyet az ügynök, ha ellenkezőt ki nem kötött, magára nézve hallgatag irányadóul elfogadott. — Budapest Tábla 1904 okt. 13. II. G. 101. sz. — Dr. Gold Simon. IRODALOM. A magyar állam fennmaradásának és alkotmányos szabadságának okai. Irta gróf Andrássy Gyula. II. k. Budapest, 1905. FranklinTársulat. E munka három év előtt megjelent első kötetének végén e szavakat találjuk: «Másszor talán fölveszem a fonalat és megkísértem szabadságunk további fennmaradásának okait fejtegetni.» Annak a férfiúnak fia, kinek jellemét tán legjobban kifejezte az a mondása : igérni nehéz, megtartani könnyű, igen rövid idő alatt megfelelt feltételes Ígéretének. Mindjárt megjegyezhetjük, hogy ez a gyorsaság nem vált a mű kárára. Sokszor, igen sokszor kellett neki átgondolnia történetünk menetét, hogy ily biztossággal számot adhasson annak egyik legjelentősebb koráról, a mohácsi vész és Pázmán működése közt lefolyt századról. A munka egyöntetű, nem látszik meg rajta a kezdő iró hosszadalmassága, mely itt-ott csökkentette az első kötet olvasásának élvezetét. Nyelve tiszta, határozott, néhol emelkedett, sőt sententiosus, de mindig a tárgyhoz méltó. Nem igen hasonlítja össze fejlődésünket más országokéval, mint ezt az I. kötetben tette, hanem még e mulasztása is hasznára van a munka egyöntetűségének. A XVI. és XVII. században legfölebb mémoireokat írtak államférfiaink. Még Zrínyi Miklósnak is csak egy történeti értekezése van : Mátyás királyról. A reformkorszak férfiai történetet csináltak és nem írtak; azok, közülük, kik a múlttal is tisztába akartak jönni és azt is segítségül logállam IV. évf. I. f. ,