Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 10. szám - Magánjogi codificatiónk és a halál utánra halasztás kedvezménye

MAGÁNJOGI CODIFTCATIÓNK ÉS A HALÁL UTÁNRA HALASZTÁS KEDVEZMÉNYE. Irta: Dr. KOLOZSVÁRY BÁLINT. i. Ha a magánjog jelenleg folyamatban lévő codificatiója sokkal biztatóbb reményekre jogosit, mint a milyenekkel a mult évtizedek hasonló törekvései megindultak: annak okát abban kell keresnünk, hogy a multak tapasztalatainak felhasználásával e nagyszabású munkálatoknak mind szervezése, mind pedig ama fundamentális elveknek kijelölése, melyeken jövő magánjogunknak nyugodnia kell, nagy körültekintéssel s államférfiúi bölcseséggel eszközöltetett. Sokkal ismertebbek a jelen codificatio előzményei és munkaprogrammja, semhogy e témát ujabb tárgyalás alá vennünk szükséges volna. Két szempontot azonban ismételten ki kell emelnünk. Az egyik a codificationalis miniszteri programmnak az a pontja, mely az alkotandó (ma már megalkotott) első tervezetnek a lehető legtágabb körben való terjesztését tűzvén ki feladatul, az ország egész jogászközönségének quasi együttműködését kivánta biztosítani; s a másik, hogy az uj magyar polgári törvénykönyv — ismét a lehetőség határain belől — a történelmi jogfejlődés alapjára helyeztessék. A programm előbbi pontozatát a szerkesztőbizottság, illetéleg annak vezetősége a legszorosabban betartotta. A «Főelőadmány» köteteinek (I—VI.) közzététele — uj lökést adva egyúttal a codex iránti érdeklődésnek — tanusitja ezt. S mig egyrészről e kötetekben megtatáljuk a magánjog legfontosabb és legélesebb kérdéseinek gondos és minden szempontot lelkiismeretes pártatlansággal feltáró feldolgozáJogíllam. IV. évf. 10. f.