Jogállam, 1905 (4. évfolyam, 1-10. szám)

1905 / 1. szám - Biztositási joggyakorlatunk 1904-ben

62 BÍRÓI GYAKORLAT. széna idei termésűnek mondatott. — Curia 1903. okt. 20. 1087. sz. Jogt. Közi. Mell. 1904. 6. sz.— Az ajánlattevő a kérdőívben foglalt kérdésre azt adta elő, hogy beteg nem volt és orvos által nem gyógykezeltetett. Utóbb kitűnt, hogy egy orvos őt több ízben megvizsgálta, de állandóan nem gyógykezelte, sem az be nem bizonyult, hogy beteg volt és betegségéről tudott volna. Ez alapon a biztosító társulatnak a hamis bevallásra alapitott megtámadási kifogása mellőztetett. Curia 1904 nov. 3. 1646/1903. sz. Ha pedig az ajánlattevő a kérdőívnek valamely kérdésére egyáltalán nem adott feleletet és a kötvény mégis tartalmaz erre vonatkozó ténybeli kijelentéseket, ugy az ügylet nem létesült és díj nem igényelhető. — Curia 1904 máj. 5. 963/903. sz. — VIII. Szakbizottsági eljárás kikötése. Az ily kikötés kötelezi a feleket és annak létében bírói becsű helyt nem foghat. Ámde megszűnik e korlát, ha a szakbizottsági eljárás nem volt szabályszerű, ha például a kötvényfeltételeknek ellenkező szabálya daczára a jégkár becslése nem dűlőnként és földdarabonként ejtetett meg, — Curia 1904 okt, 20. 1262 903. sz. és 1903 nov. 11. 1189. sz. J. Dt. 24. 1., — valamint ha a biz'ositó kiküldöttje oly nagy összegű koltségelőleget igényel, a mely az eset körülményeinek meg nem felel és vele méltányos arányban nem áll — Budapesti Tábla 1903 okt. 21. II. G. 81. sz., Jogt. Közi. Mell. 1904. 14.SZ. — A Curia 1904 jun. 23-án 1001/903 sz. a. — Jogt. Közi. Mell. 1904. 595. sz. — megengedettnek mondta a birói becsüt oly esetben, a midőn a biztosított becsbirája a biztositónak kárbecslője által s utóbb a biz'ositottnak gazdatisztje által egyoldalulag meghatározott napon az eljáráshoz nem jelent meg. Szabálytalan a szakbizottsági becsű abban az esetben is, ha a szakbizottsági eljáráshoz a biztosított meg nem idéztetett, még pedig akkor is, ha ennek szüksége kifejezetten ki nem köttetett. — Curia 1904 okt. 25. 1032. sz. IX. A biztosított tárgyaknak őrizetlenül hagyása. A kötvényfeltételek kikötötték, hogy a biztosított fakészletek folyton őrizet alatt tartandók, mert ellenkező esetben a biztosított kártérítési igénye elenyészik. A bíróság hatályosnak tekintette ezt a kikötést, mert az állandó őrizethez oly fontos érdek fűződik, hogy teljesen indokolt az, ha a biztositást a biztosító e nélkül meg sem kötné és így jogosan kiköiheti, hogy a tűzkárért csak a folytonos őrzés esetére felelős. — Curia 1904 jun. 21. 1101/903. sz. — X. Az elévülés. Az ujabb gyakorlatnak megfelelően kimondatott, hogy az egy évi elévülési időbe az egyezségi alkudozások alatt lefolyt idő be nem számi.ható, illetőleg, hogy az elévülési idő csak azon időpontban veheti kezdetét, a midőn a biztosító a kártalanítási igényt végleg elutasítja. — Curia 1904 jan. 19. 54 903. sz. Jogt. Közi. Mell. 1004. 290. sz. — Ezt az elvet a Curia 1904. máj. ó-án 1239/903. sz. a. azzal toldja meg,